Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. biztosítási szerződésnek ismét hatályba léptetésére is ; mert ebből folyólar ez a szerződési kikötés nem oly természetű, a melytől a szerződő felek utóbb el nem térhetnének és a melynek ellenére a biztosítási szerződést Írásbeli nyilatkozat nélkül ismét hatályba ne léptethetnék. B. 250. 266. A biztosítási főügynökség, mint a társaság kereskedelmi meghatalmazottja. B. 250. 265. A biztosító társaság főügynökségétó'l származó nyilatkozat joghatálya a társaság irányában. B. 228. 253. A biztosítási feltételektől eltérően a főügynökség által követett gyakorlat a biztosítót kötelezi. B. 36. 69. Ha a társaság főügynöksége a biztosítás tárgyát képező ingatlanra vonatkozó tulajdoni és birtoklási viszonyban beállott változás tudatában a biztosítási dijat utólag felvette és megtartotta, a főügynökségnek jelzett concludens cselekményéből helyes az a jogi következtetés, hogy a biztosítási szerződés a tűzeset idején hatályában fennállott. B. 250. 206. Ha a biztosítási ügynök a díj felvételére fel volt hatalmazva, a biztosító terhére esik az a mulasztása, melynek következtében a dijat esedékességekor ki nem fizette. B. 36. 68. Az a tény, hogy felperes társaság ügynöke, ennek a meghatalmazása nélkül, azzal az Ígérettel birta rá alperest arra, hogy életbiztosítási ajánlatát felperessel szemben megtegye, hogy a biztosító társaság a biztosítási összegnek megfelelő kölcsönt ad és az első negyedévi biztosítási dijat ebből fogja levonni, tekintettel arra, hogy a felpereshez érkezett és általa elfogadott biztosítási ajánlatban erről említés téve sincs és hogy alperes a hozzá beérkezett Írásbeli ajánlatot, úgy a mint tétetett, fogadta el, a megkötött szerződést nem teszi érvénytelenné. B. 213. 243. Kereskedelmi szokás az, hogy az életbiztosítást közvetítő ügynököt jutalék csak akkor illeti, ha az első évi díj a biztosítóhoz már befolvt. B. 229. 254. A biztosítási ügynök a hozzá beküldölt saját díjnyugtáját ha beváltani nem akarja, visszaküldeni tartozik, ha olyan megállapodás létesült, mely szerint a be nem váltott díj nyugtákat visszaküldi vagy értéküket megtéríti. B. 213. 244. A biztosítási díj a felperes társaság által viselt koczkázatnak lévén ellenértéke, elvileg a koczkázat viselésének kezdőpontja egyúttal a díjfizetés esedékességének kezdőpontját is képezi. Po. 608. 607. A dij mindig előre fizetendő és a mennyiben ettől a biztosítási ügyletet kötő felek eltérnek és későbbi fizetési időt állapítanak meg, ez csupán a díjfizetés elhalasztásának, illetve hitelezésnek tekintendő. Po. 608. 607. ' Ha a biztosító a biztosítási feltételekben megállapított attól a szabálytól, hogy a dijak előzetes felszólítás nélkül fizetendők, eltér, ez a szokás a felekre kötelező és a biztosító úgy tekintendő, mintha a díj lefizetésére a felszólítás megtörténtéig halasztást adott volna. B. 36. 69. Évközben bekövetkezett birtokátruházás esetében biztosítási díj fizetése. Po. 608. 607.