Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CXVII íjog, hogy a keresk. törvényben részére biztosított jogok közül szabadon választhat, azonban a választástól többé el nem térhet. N. 523. 546. Nincs olyan jogszabály, a mely a vevőt a 353. §-on alapuló kárkövetelési jog külön fentartására kötelezné. B. 247. 264. Halasztó határidőre kötött vételnél a késedelmes fél mindaddig pótolhatja késedelmét, a míg a másik fél a szerződéstől elállásáról őt nem értesítette. D. 203. 290. A fix határidő jogi fogalmának lényege az, hogy a teljesítés súlyának a határidőn kell nyugodnia, úgy hogy már a nem ezen időben való teljesítés egyenesen szerződésellenes legyen. B. 90. 447. Fix ügylet nem létesül, ha az ügylet természete nem olyan, hogy az átadásnak, illetve átvételnek és a fizetésnek a kijelölt határnapon va«y határidőben teljesítése a szerződés lényeges feltételét képezné. D. 263. 292. Az a körülmény, hogy az alperesnek az árúkra üzletének üzemben tarthatása végett volt szüksége, az ügyletet záros határidőben teljesítendő ügyletté egymagában nem minősíti; de nem minősíti olyan ügyletté sem, a melynek természete az utólagos teljesítést meg nem engedte. N. 519. 543. Fix ügylet. B. 252. 268. D. 258. 279. A K. T. 356. §-ának 2. pontja szerint követelhető kártérítésre nézve irányadó az, hogy az árú bir-e piaczi vagy tőzsdei árral, avagy nem? Az első esetben kártérítésül azon különbözet követelhető, a mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaczi, illetve tőzsdei ár közt mutatkozik. A második esetben pedig a kártérítés összege az a különbözet lesz, a mely a szerződési ár és a tényleges beszerzési ár közt van. Az első esetben fedezeti vétel eszközlésére nincs szükség, ellenben a második esetben a fedezeti vétel eszközlendő. N. 506. 529. A vevő a mulasztó eladó terhére a fedezeti vételt nem az árúknak általa tetsző egy részére, hanem azoknak egész mennyiségére tartozik eszközölni, ha ezen a czimen akarja az árkülönbözetből felmerült kárkövetelést érvényesíteni. N. 506. 529. Magában véve az a körülmény, hogy az eladó és a vevő az árúra és az ária nézve megegyeztek, nem zárja ki azt, hogy a vétel próbára vagyis a vevő akaratától függő azon feltétel alatt köttetik, hogy ez árút megpróbálás után elfogadandja. B. 121. 172. Megtekintésre való vétel, mustra vagy próba szerinti vétel. T. 736. 731. Mustra szerinti vétel. Gy. 298. 323. Po. 618. 613. 393—433. §§. A fuvarozási ügylet és ÍI vasúti árufuvarozás. i 1892 : XXV. t.-cz. Vasúti üzletszabályzat.) Kártérítés az árúnak a fuvarozás közben vagy feladáskor felcserélése alapján. B. 251. 267. A fuvarozási szerződés megkötéséhez csak az árúnak és a fuvar-