Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszei 'es t<írgy m utató. LXXXI vény szabályai szerint, a munkaszerek visszatartására pedig azon az alapon, mert a felperes ellen házbér követelése állott fenn, az 1881 : LX. t.-cz. 51. §-ában foglalt jogszabály szerint nem volt jogosítva, amennyiben a törvényes zálogjog is csak a végrehajtásilag lefoglalható ingó dolgokra szorítkozhatik. B. 156. 237. A munkaadó s a munkásbeteeisegélvző-pénztár közötti joeviszonv. Ko. 368. 412. i) A közvetítési, ügynöki szerződés. Abban az esetben, ha a fél a létesítendő ügyletnél való közbenjárásért a közbenjáró részére díjazást igért és ennek kifizetésére magát kötelezte, a díjazás meg nem tagadható a miatt, hogy a közbenjáró nem kereskedő, ily ügyletekkel iparszerűleg nem foglalkozik, mivel ily esetben nem a kereskedelmi törvény, hanem az általános magánjogi szabályok irányadók. K. 351. 397. A közvetítési ügyletre vonatkozó anyagi jogszabályok szerint az érdekelteknek szabadságukban áll megállapodni arra nézve, hogy a közvetítési díj milyen (a törvényben megengedett) tevékenységért illesse meg a közvetítőt; de ha az érdekeltek közt ily megállapodás nem létesült, a közvetítési díj csak akkor kö\etelhető, ha a czélba vett ügylet a közvetítő közbenjárása következtében megköttetett vagy a feltételesen megkötött ügylet feltétlenné vált. B. 152. 234. Ha a háztulajdonosnő beleegyezéséhez, mint felfüggesztő feltételhez kötött ideiglenes szerződés véglegessé azért nem vált, mert a felek a jogügylettől közös megegyezéssel visszaléptek, az ügylet nem vált feltétlenné s alkuszdíj jogosan nem követelhető. B. 112. 203. A felperes jogelődének ama ténye, hogy az alperes jogelődének vétel, illetőleg csere czéljából egy házat megjelölt, magában a czélbavelt ügyletnek csupán előkészítésére irányzott cselekményt képezett, ennélfogva a közvetítési díj csak akkor jár, ha az érdekelt felek külön megállapodtak arra nézve, hogy a felperes jogelődét a közvetítési díj az említett előkészítő cselekményért egymagáért is megillesse. B. 152. 234. Az alkalmi ügylet lényeges alkateleme az, hogy az alkusz a felek összehozásánál, az árú minőségének, mennyiségének, árának, valamint a fizetés módozatainak megállapításánál személyesen közreműködjék és az ügyletet tényleg létrehozza. K. 352. 397. Annak a jogi meghatározásában, hogy az alkusznak minő cselekménye képez alkuszi ügyletet, nem a szakértő véleménye, hanem a törvény az irányadó. K. 352. 397. Más megállapodás hiányában az ügynök csak akkor tarthat igényt közvetítési díjra, ha az ügylet az ő közvetítésével létesült. B. 174. 253. Közvetítői díj követelése a vevő megnevezése alapján. B. 125. 211. A felet a közvetítőnek adott megbízás nem gátolja abban, hogy személvesen is megtehesse azt, a mit érdekében állónak tart. B. 125. 212. A kölcsön közvetítéseért kikötött díj fizetésének kötelezettsége nem Térfi : ítélőtáblai határozatok. V. /'