Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXVI Rendszeres tárgymutató. sát, hogy a szerződés a foglaló adása daczára létre nem jött. Gy. 305. 363. A szerződés megkötésekor adott összegnek a vételár összegéhez való arányából egymagában nem lehet eldönteni azt a kérdést, hogy az adott összeg foglalónak tekinthető nem volna. Sz. 631. 664. Nincs olyan jogszabály, a mely a foglaló összegét a vételárhoz viszonyítva koiiálozná. Sz. 631. 664/ Sem a törvény, sem a gyakorlat az iránt korlátot meg nem állapít, hogy az előre történt fizetés a szerződés tárgyának mily hányada erejéig tekinthető csak foglalónak, hanem a foglaló magasságának a megállapítása mindenkor a szerződő felek szabad akaratától függ. Po. 529. 575. A kötbér a szerződés teljesítésének elmulasztásából származó kár szerződésileg meghalározolt egyenértékének tekintendő. B. 119. 207. A kötbér azt a kárt helyettesíti, mely a szerződés késedelmes teljesítése miatt előállhat. M. 409. 462. A bíróság jogosított arra, hogy a szerződéses kötbér összegét a szerződésszegés mérvéhez s illetve az okozott kár nagyságához képest mérsékelhesse. K. 355. 399. Bizonyítási teher a kötbér tekintetében. M. 409. 462. A késedelem alapján sem kártérítés, sem kötbér nem követelhető, ha az utólagos teljesítésre határidő adatott. B. 18. 35. A munkaadó nem követelheti a kötbért, ha a cséplésre vállalkozó a cséplést azért nem végezhette el, mert cséplőgépe hibáján kívül elégett. Gy. 288. 350. Az óvadék czéljának és rendeltetésének megállapításánál, ott, a hol a felek ebben a tekintetben szerződésileg rendelkeztek, a szerződésben foglalt megállapításokat kell irányadóknak tekinteni. B. 151. 233. Az óvadék fejében letett pénz a letevő s a biztosított léi közötti szerződési kötelezettség biztosítására szolgál és a szerződési viszony megszűnte után azzal a letevő rendelkezhetik, hacsak az ellenkező ki nem köttetett. B. 173. 252. A le nem járt követelés biztosítását a birói gyakorlat szerint a jogosított csak akkor követelheti, ha erre szerződésbeli joga van, vagy a törvény arra, miként a kezest a főadós vagyoni viszonyai roszabbra fordulásakor vagy a váltóbirtokost az elfogadás megtagadásakor feljogosítja. Gv. 298. 358. •9-) A kötelem átruházása. Engedmény. Utalvány. Átvállalás. Nincsen olyan jogszabály, mely a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket megállapító vételi ügyletből folyólag a felek egyikét megillető jogok másra való átruházásának érvényességét — ellenkező megállapodás hiányában — a másik fél hozzájárulásától tenné függővé s annak, ha az ily átruházáshoz a másik szerződő fél hozzájárulása ki nem eszközöltetett, természetszerűleg csupán az a következménye, hogy az átruházás daczára