Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXI] Rendszeres tárgymutató. Kártérítés testi sértés alapján a munka elvonásával a gazdaságban előállott hátrány megtérítése czéljából. Gy. 292. .804. Kártérítés testi sértés alapján. B. 35. 69. Gy. 314. 369. M. 389.433. Az a tulajdonos, a ki félős állatját olyan egyénre bízta, a ki koránál és testi ereje fogyatékosságánál fogva az állatot egymagában megfékezni nem képes, felelős azért a kárért, a melyet a megvadult állat másnak testi épségében és árúiban okozott. D. 237. 313. Állatokozta kár. B. 29. 54. A magas vad tenyésztője az ily vadak által okozott kárt a károsultnak megtéríteni tartozik. Po. 550. 589. Az idegen területre átment vadászebek csak akkor tartóztathatok le, ha általuk kár okoztatott és a vadászeb tulajdonosa az okozóit kárt megtéríteni nem akarja. P. 554. 591. A vad által okozott kár (1883 : XX. t.-cz. 7. §.) a bíróságnál is bejelenthető. Gy. 291. 353. Kártérítés a vízjogi törvény 161. $-a alapján. D. 249. 317. A kártérítési igény bejelentésének és érvényesítésének az 1885: XXIII. t.-cz. 170., 171. §-ai ellenére elmulasztása a kártérítésnek biroi úton követelését nem gátolja. I). 249. 317. Kártérítésre vonatkozó határozatokat 1. továbbá az egyes szerződések ezímei a. is. Az elvont haszonnak a birtokkeresettel együtt érvényesítésére nézve 1. a Birtok czíme a. P) A jogtalan gazdagodás. A ki másnak rovására jogalap nélkül jut valamely vagyontárgyhoz, azt vissza tartozik neki téríteni, különösen akkor is, ha a szolgáltatásnak kezdetben megvolt is a jogalapja, később azonban az megszűnt. B. 100. 192. Az. a ki érvénytelen jogcselekmény folytán vagyonhoz jutott, azt visszaadni tartozik, az pedig, a ki valaminek teljesítésére jogszabálynál fogva van kötelezve, ellenfelének jogtalan a;azdacodásáról nem panaszkodhatok. B. 101. 194. Egymagában az a körülmény, hogy valaki egy egyetemleges kötelezettségnél fogva különben őt is terhelő fizetési kötelezettség alól törvényes úton szabadul, a más kárára való gazdagodás fogalmát ki nem meríti, hanem ahhoz szükségképen megkívántatik, hogy a gazdagodó vagyona tényleges értékkel gyarapodott legyen. D. 248. 316. Az, a ki, \agy a kinek részére megbízottja rosszhiszemű eljárásával az arra jogosult hitelező elől a kielégítési alapot jogtalanul elvonja s ennek kö\etkezlében oly fedezethez jut, a melyhez eljárásának jogszerűsége esetében nem juthatott volna, azt a jogszerű érdekében sértett félnek kiadni tartozik. B. 37. 73. Ezt a kötelezettséget nem érinti az, hogy a rosszhiszeműen szerzett zálogjog a jogszerű érdekében sértett fél zálogjogával egyenlő rangsorozatban volt bekebelezve s hogy a sértett fél a követelésnek ugyanabban a