Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszeres tárgymutaIó. L1X igénybe azl a jogorvoslatot, a melylyel károsodását elháríthatta volna. Po. 517. 564. Minő befolyással van a károsult fél mulasztása a kártérítési kötele­zettségre? N. 434. 491. Az a körülmény, hogy a károsult fél a helyreállítási munkálatot még nem teljesítette, a munkálatok egyenértékének megítélését nem gátolja. N. 434. 491. A tényleges kár megállapítását nem akadályozza az, hogy a károsult az ő ellenében megítélt és kártérítésül érvényesített összeget még egészen nem fizette meg. B. 98. 190. Szerződésszegéssel okozott tényleges kár czímén csak az elkerülhe­tetlen kiadás, nem pedig a felesleges költekezés Ítélhető meg. B. 98. 190. Kártérítésül az elmaradt nyereség megtérítése köztörvényi ügyben is követelhető. B. 30. 56. A közpolgári ügyleteknél is az, kinek kártérítési igénye van, nem­csak a valóságos kárnak, hanem az elmaradt nyereségnek a megtérítését is követelheti, ily ügyekben azonban, eltérően a kereskedelmi ügyletektől, nem a lehető, hanem csupán a tényleg elmaradt haszon vagy nyereség Ítélhető meg. Po. 545. 583. Hogy az elmaradt hasznot meg lehessen ítélni, ahhoz nem elég annak puszta lehetőségét bizonyítani, hanem szükséges, hogy annak ténybeli, még pedig a károsult személy ténykedésével szoros kapcsolatban álló alapja legyen. B. 42. 86. Po. 545. 585. Az elmaradt haszon ama nyereség hiánya, a mely a jogellenes cse­lekmény közbejötte nélkül valószínűleg várható lett volna. Sz. 623. 66 L Ház bérbeadásának akadályozása következtében elmaradt haszon megítélésének kérdése. B. 42. 86. Ha a károsító eljárás rosszhiszemű, a kártérítés mértékére nem ;i károsító által elért vagyoni eredmény, hanem a károsodottak által szen­vedett vagyoni hátrány irányadó. Sz. 572. 615. Ha az alperes nem kártérítésre, hanem a helyette teljesített fizetés megtérítésére köteleztetett, nemcsak a tőkét, hanem a kamatokat is meg­téríteni köteles. Sz. 569. 603. Ha valaki másnak jogtalan cselekménye által kárt szenved, attól megfelelő kárpótlást követelhet, de csak abban az esetben, ha a kár tény­leges megtörténte a harmadik személynek jogtalan cselekményével okoza­tos összefüggésbe hozható. B. 166. 148. Az oki összefüggést nemcsak az létesíti, ha a mulasztás a kárt szük­ségképen maga után vonla, hanem az is, ha a mulasztás fenn nem forgása a kár bekövetkezését szükségképen megakadályozza. Sz. 568. 609. Az oki összefüggés fogalma. Sz. 568. 608. A kártérítés mértékére az az irányadó, hogy a jogellenes cselek­ménynyel micsoda kár van okozati összefüggésben. Sz. 572. 615. A kár mennyiségének megállapítása. B. 29. 54. 46. 96. N. 43i. 491. L. az 1893 : XVIII. t.-cz. 65'. §-a, 185. §-a és 197. §-a a. is. Kártérítés az alapon, hogy a szerződés az ellenfél hibájából nem tel­jesíthető. M. 391. 437.

Next

/
Thumbnails
Contents