Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszeres tárgymutató. XLIll e mellett a kérdéses követelésre nézve őt az erősebb, vagyis a törvényes zálogjog is megillette volna. Gy. 289. 352. Fenn nem álló követelésre végrehajtási zálogjog nem szerezhető s az ily végrehajtás alapján szerzett alzálogjog sem hatályos, ily esetben a foglaltató a telekkönvvbe vetett bizalomra sikerrel nem hivatkozhalik. Gv. 283. 347. Magára a kötvényre is kiterjed az a szabály, hogy a biztosítási öszszeg végrehajtás alá nem vonható. Gy. 284. 347. 72. §. A bérbeadó törvényes zálogjoga. A bérbeadó nincs jogosítva a törvényes zálogjog alapján visszatartott ingót — a tulajdonos hozzájárulása nélkül -— birói közreműködés mellőzésével magánúton eladni. B. 40. 96. Alperes házbérkövetelésének biztosítása czéljából az önsegélyt a törvény által megengedett mértéken felül vette igénybe, jogellenes eljárásával a felperesnek nyilván kárt okozott. B. 156. 237. A törvényes zálogjog terjedelme. Gy. 289. 350. P. 504. 545. Kártérítés a törvényes záloejoenak törvényellenes gyakorlása alapján. B. 40. 96. A törvényes zálogjog is csak a végrehajtásilag lefoglalható ingó dolgokra szorítkozhatik. B. 150. 237. 79—84., 122—130. §§. A követelés lefoglalása s a lefoglalt követelés behajtása. A hitelező adósának követeléséből csak foglalás és az 1881 : LX. t.-cz. 123. s köv. §-aiban előirt eljárás útján szerezhet kielégítést, B. 45. 94. Ha az adós a foglalásról nem szabályosan készített rendelvénynyel, hanem csak szóval értesíttetett, a foglalásnak vele szemben joghatálya nincs és az adós tartozását a végrehajtás szenvedettnek is jogosan kifizetheti. T. 051. 677. Ha a végrehajtást szenvedő adósa a követelés lefoglalásáról szabályszerűen nem értesíttetett, a végrehajtást szenvedő kezéhez akkor is hatályosan fizethet, ha a foglalásról tudott. T. 052. 678. A magánalkalmazásban levő egyén fizetésére és egyéb illetményére az 1881 : LX. t.-cz. 61. §-a értelmében foganatosított végrehajtás által, nem tekinthető annak, mint ügynöknek, az alperes czégtől járó közvetítési dija lel'oglaltnak és letiltoltnak ; a mennyiben az ügynök nem állandó alkalmazott, a közvetítési díj pedig sem nem fizetés, sem pedig az állandó alkalmaztatással kapcsolatos illetmény, hanem esetről-esetre teljesített munkálatnak a díja. B. 100. 241. Az 1881 : LX. t.-cz. 124. §-a alapján a követelés behajtására jogosított ügygondnok a végrehajtást szenvedőnek egész követelése iránt köteles a keresetet megindítani s nincs jogosítva az egyes végrehajtatok követelésének megfelelő összegeket perelni. B. 210. 285. A követelés behajlására kirendelt ügygondnok per útján csak azt a