Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

Rendszeres tárgymutató. IX Sommás eljárás alá a részvénytársaság és igazgatója között ebből a minőségből keletkezett jogviszonyt tárgyazó per nem tartozik. D. 258. 320. A haszonbéri feles szerződésből, mint ez idő szerint különleges törvények által még nem szabályozóit magánjogi viszonyból eredő követelések felett való bíráskodás a bíróság hatáskörébe tartozik. D. 267. 324. A magyar szinész-egyesület színházi törvényeiben meghatározott fegyelmi biróság illetékességének és e bírósági Ítélet hatályosságának kérdése. B. 50. 109. A magyar lovar-egylet által megállapított fogadási szabályok nem birnak oly általános érvénynyel, hogy az azokban kijelölt választott biróság helyeit a rendes birói eljárás igénybevétele ki lenne zárva. B. 10. 17. Ha a törvény valamely igény érvényesítésének útját külön meghatározza : ugyanannak az igénynek érvényesítése más per vagy eljárás útjára nem vonható; a törvénynek rendelkező intézkedése már magában foglalja ily eselben rendszerint más útnak tilalmát is. M. 412. 404. 1—4. A peres tárgy értékének meghatározása. I.. a 181. §. a. is. A kamat és váltódíj, valamint az óvási, peri és végrehajtási költség járulék. P. 485. 530. A I 75 frt vételári részlet és a vételár telekkönyvi biztosítása fejében Űzetett 25 frt 48 kr. megtérítése iránti perben a 25 irt 48 kr. a követelésnek járuléka. B. 218. 288. Az előleges szemle költsége a keresetűek nem járuléka, hanem főkövetelése. B.Í52. 00. Magánúton teljesített mérnöki felmérés költsége nem járulék, hanem önálló követelés. B. 73. 178. A kereset tárgyát képező ingatlanon termett és az alperes által letarolt fának értéke járulék. Po 540. 582. Pertárgy értéke meghatározott időponttól a tényleges kielégítésig járó évi összegben meghatározott elvont haszon erejéig előjegyzett zálogjog iránti perben nem a kötelezvény értéke, hanem az évi elvont haszon tízszerese szerint állapítandó meg. Sz. 615. 055. A peres tárgy értéke a felebbvitel szempontjából. L. 1893:XVIII. t.-cz. 120. és 181. §§. 7—8. \ képviselet és annak vagy a meghatalmazásnak hiánya és igazolása. L. a 27. és 166. §§.-t és az 4868 : LIV. t.-cz. Sí. $-a a. Ha a tárgyaláson bemutatott meghatalmazás szerint helyeltesítettnek jelentkező ügyvédjelölt azonos személy az egyik előttemező tanúval, e miatt a meghatalmazás szabályszerű nem lévén, a felszólalás meg nem engedhető és a képviselő meg nem jelentnek tekintendő. N. 441. 501.