Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

LXXV1 g) A szolgálati szerződés. Gazda, cseléd közti viszony. Iparos, kereskedő és a segéd, tanoncz közti viszony. A csapos sem nem iparos-segéd, sem szolgálatban nem áll. Sz. 650. 560. Az az érték vagy munka, melyet egyik fél a másiknak ingatlan vagyonába a közös gazdálkodás ideje alatt a közös jövedelem élvezete mellett, habár saját vagyonából, befektet, sikerrel sem e czímen, sem a szolgabéri helyettesítő vagyonszaporodás. illetve szerzemény czímén nem követelhető akkor, ha az ellenfél vagyonának állagában a közös gazdálkodás ideje alatt gazdagodás nem állott elő. P. 575. 470. A szolgálat állandósítására nyújt vélelmet az, hogy a próbaidőre felfogadott gazdatiszt a próbaidő elteltével is teljesít szolgálatot. K. 355. 342. Az alkalmazott által a saját nevében és érdekében segítőtársul magához vett és fizetett egyén és a főnök között szolgálati viszonv nem létesül. B. 230. 249. A hű kiszolgálás és gondozás kötelezettségében a betegápolási kötelezettség is benne foglaltatik. Gy. 341. 326. A bányászati alkalmazottaknak szolgálati viszonyából származott követelés megbirálására az 1854-iki osztr. bányatörvény IX. fejezetének rendelkezései alkalmazandók. B. 110. 178. A m. kir. államvasútak és személyzete között fennálló szolgálati viszony a szolgálati rendtartás és szabályzat, valamint a nyugdíjintézeti alapszabályok értelmében bírálandó meg. B. 60. 96. A m. kir. államvasútak napbéres alkalmazottja, ha lopás miatt a műhelyfőnök által fegyelmi eljárás nélkül elbocsáttatott, nyugdíjigényét akkor is elveszti, ha ellene a lopás miatt büntető-feljelentés nem tétetett. B. 16. 22. A gazdasági ispán egyéves szerződése idejének kezdőpontja az 1876 : XIII. t.-cz. rendelkezései alá eső szolgálatok tekintetében fennálló gyakorlattól eltérőleg, a naptári év kezdetéhez nincsen kötve. B. 56. 92. V. ö. P. (II. 737.) Nemzeti színházi tagnak arra alapított nyugdíjigénye, hogy pályájának folytatására hivatásának gyakorlása közben vált képtelenné. B. 73. 118. A főnök által a segédnek feltétlenül kötelezett remuneratio a fizetés tekintete alá esik. B. 107. 174. V. ö. B. (I. 476.) Az alkalmazottnak illetménye egy részének megvonásához való hozzájárulása következtethető abból a körülményből, hogy működését az illetményrész kiadásának megtagadása ellenére —• minden fenlartás nélkül folytatta. B. 234. 251. Nem sért a biró eljárási szabályt, ha nem keresi meg az iparhatóságot abban a kérdésben, hogy az alkalmazott fontosabb teendőket végző alkalmazottnak tekintendő-e, mert ezen kérdést a bíróság van hivatva