Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

IAMI nak kell az albérlő ellen az ingatlan elhagyása iránti lépéseket megtenni. B. 10. 17. Lakrészek albérbe adása a véletlen esélyeitől függvén, az abból remélt jövedelem elmaradt haszonként meg nem Ítélhető. B. 66. 106. Azons : B. (II. 5.) Bérlet megszüntetésének kérdése az albérlő ténve alapján. Sz. 645. 559. Anyagi jogszabály, hogy a bérlemény teljes használhatatlansága esetén a bérlő fizetésre nem kötelezhető. Ko. 395. 367. V. ö. (I. 5. II. 5.) Gy. (II. 196.) C. (F. I. 272. III. 10.) A bérbeadó a bérbeadóit dolognak szerződésszerű használatáért felelős lévén, a bérlőt a használatban megvédeni s a védelem elmulasztásából származó kárt, a vis major esetét kivéve, megtéríteni tartozik akkor is, ha ellene a szerződés teljesítését illetőleg jogellenes cselekvés vagy mulasztás nem bizonyíttatott. B. 63. 101. V. ö. Gy. (II. 512.) Kártérítés a bérelt helyiségnek használhatatlan állapota alapján. B. 2. 3. A bérbeadó kártérítési kötelezettségének megállapítása azon az alapon, hogy a bérleményt a lakhatási engedély hiánya miatt a bérlőnek át nem adhatta. A. 84. 139. A lakhatási engedély kiadásának megtagadása megállapítja a bérleménynek használatra való alkalmatlanságát, mihezképest ez alapon elállhat a bérlő a szerződéstől és nem nyer alkalmazást a lakbérszabályzatnak az a rendelkezése, hogy a hiányok birói szemle útján állapítandók meg. B. 29. V. ö. B. (II. 5.) C. (F. IV. 432.) A bérlő csak akkor van jogosítva a szerződéstől visszalépni, ha tőle a bérlemény jelentékenyebb része és hosszabb időre vonatik el, különsen csak teljesítést és kártérítést követelhet. B. 51. 84. V. ö. B. (I. 5.) A bérlemény használhatatlansága alapján nem követelheti vissza a bérlő az eiőre lefizetett bérrészietet, ha a bérleményt tényleg használta. B. 185. 232. V. ö. C. (F. 403.) Ha a bérlő a bérlett helyiségeket a hatóság tilalma ellenére állandóan használta, s annak nagymérvű nedvességét részben maga idézte elő: bérleszállítást jogosan nem kövelelhet. B. 13. 19. Lakbérleti szerződés megszüntetése azon az alapon, hogy a bérbeadó a bérelt lakás alatt lévő azt a helyiséget, a mely előbb raktár volt, utóbb istállónak használta s így a lovak bűze által a bérlőt a lakás használatában megháborította, B. 82. 136. Nem szűnik meg a bérszerződés, ha a bérbeadó a bérlemény építésének idejére annak udvarában ideiglenes, az űj házban pedig az eddiginél tágasabb és kényelmesebb üzlethelyiséget ad a bérlő rendelkezésére. D. 270. 277. Kártérítés a bérbeadó ellen azon alapon, hogy a bérlő ingóit a kilakoltatás alkalmával nem kellő gondossággal rakatta ki. B. 32. 49. A szerződés megszűntét nem vonja maga után az a ténye a bérbeadónak, hogy a bérlő által elhagyott lakásba behatol, annak egy részét kifesteti s abban kisebb átalakítási munkálatokat végeztet. B. 51. 84.