Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

LV Azt, a ki kötelezettsége ellenére a zálogjog törlését nem eszközölteti, nem a zálogos összegnek feltétlen fizetésében, hanem csak abban lehet elmarasztalni, hogy a kérdéses összeget annak az esetleges kárnak a biz­tosítására, a mely a zálogjog fennállása miatt a felperest érheti/birói kéz­hez fizesse. B. 177. 228. A végrehajtási árverés útján eladott ingatlanra vonatkozó zálogjogi elsőbbségi jog per útján csak akkor érvényesíthető, ha már nem állott fenn vagy színleges volt. B. 58. 94. A jelzálogilag biztosított követelés az ingatlan állagát terheli. P. 502. 463. Nem kötelezhető az alperes olyan ingatlanból való kielégítés tűré­sére, a mely ingatlannak már a kereset beadása előtt megszűnt tulajdo­nosa lenni. P 502. 463. A nyilvánkönyvi jogok és kötelezettségek a jognak és kötelezettség­nek egy személyben való egyesülésével nem szűnnek meg, hanem mind­addig fennállanak, míg a telekkönyvből ki nem töröltetnek. Po. 562. 505. Ingatlanra bejegyzett zálogjogra harmadik jóhiszemű személy jogo­kat teljes hatálvlyal mindaddig szerezhet, míg a zálogjog a nyilvánkönyv­ből ki nem töröltetett, Po. 573. 512. Azonos : B. (I. 268. II. 141.) A jelzálogos adós azzal, hogy a tulajdonjogilag biztosított követelés az alzálogjog szerzése előtt megszűnt, illetve fenn nem állott, sikeresen csak akkor védekezhetik. ha egyszersmind azt is bizonyítja, hogy az al­zálogos hitelezők az alzálogjog szerzésekor a zálogjoggal biztosított kö­vetelés fenn nem állásáról tudomással birtak. Po. 573. 512. Ha a jelzálogos követelésre annak megszűnése után szerzett a véa rehajtató alzálogjogot, rosszhiszeműsége esetén a zálogtárgyból kielégítés nem követelhet. Sz. 023. 556. A jelzálogos adós nincsen elzárva attól, hogy az ellene nyilván­könyvileg bejegyzett zálogjog eredeti érvénytelenségére vonatkozó kifo­gásait az arra jóhiszeműen jogokat szerző harmadik személylyel szemben is érvényesíthesse. Po. 573. 512. V ö. Sz. (II. 491.) Po. (IL 776. 793.) C. (F. II 381. V. 169. 502.) Az a hitelező, a ki az 1881: LX. t.-cz. 190. §-a értelmében valamely jelzálogos követelést bevált, e követelés zálogjogát is megszerezvén, a fennálló követelés kielégítését a korábbi hitelező tulajdonát képező jelzálo­gos ingatlanokból is jogosan követeli. Po. 502. 505. Egvetemleges jelzálogból való kielégítés. Po. 562. 505. Törvényes zálogjog 1. a Végrehajtási törvény czíme alatt. d) Úrbéri viszony. A 45896/89. sz. I. M. rendelet 39. §-ának utolsó bekezdésében fog­lalt rendelkezés csak a közbirtokossági tagok közötti arány megállapításá­nak végérvényességéről szól, ellenben nem alkalmazható az akkor, ha a részesedési arány nem a közbirtokosság tagjai, hanem az egyes igény­jogosultak között'állapíttatott meg. M. 410. 395.

Next

/
Thumbnails
Contents