Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

XVIII A fél megbízottja csak tanuként hallgatható ki. B. 199. 236. T. 704. 596. Azonos: B. (I. 330.) N. (II. 715.) C. (F. I. 165. II. 55.) Ellenkező: Po. (556. 496.) Nem sért meg eljárási szabályt a bíróság, ha kihallgatja azokat a tanukat, a kiknek nevét a fél be nem jelentette, de őket a tárgyalásra magával hozta. B. 104. 169. A bíróság belátásától függ annak megbirálása, hogy az a tanú, ki kihallgatásakor életének 14. évét már betöltötte, bír-e a szükséges értelmi fejlettséggel, következéskép nem sért a bíróság eljárási szabályt akkor, ha a 14. évét betöltött tanúnak megesketését a miatt, mert ez a tanú a bizonyítandó tény történtekor még 12 éves nem volt, mellőzi. B. 14. 20. Azonos : C. (F. III. 195.) A nazarénusok az eskütétel alól nincsenek felmentve. Sz. 636. 557. 94. §. A szakértői bizonyítás. A bíróság csak akkor van a felek által megnevezett szakértőhöz kötve, ha a felek egy szakértőben állapodtak meg. B. 162. 223. Felülvizsgálat alá esik az a kérdés, hogy egy vagy három szakértő alkalmazásának van-e helye. B. 36. 55. B. 162. 223. Külföldi szakértő véleménye is elfogadható. B. 131. 210. Szakértő meghallgatása a költsés előlegezésétől tehető függővé. T. 699. 591. 95—100. §§. A fél eskü alatti kihallgatásával való bizonyítás. Kötelező bizonyítási szabály a fél eskü alatti kihallgatásának elrendelése iránt csak annyiban áll fenn, a mennyiben akkor, ha az egyik fél kihallgatása elrendeltetett és a másik fél saját kihallgattatását az eskü letétele előtt kérte, ennek kihallgatása szintén elrendelendő; egyébként a bíróság a fél eskü alatti kihallgatásának szükségessége felett akkor is szabad belátása szerint határoz, ha más bizonyíték nem foroií fenn. D. 284. 281. K. 360. 343. T. 698. 592. 704. 595. Azonos: B. (I. 142. 151. 425. 516. II: 28. 35. 125.) K. (II. 573.) C. (F. II. 41. 55. 72. 142. 177. III. 78. 223. IV. 79.) A valószínűsítő lények megállapításában nincs a biró ahhoz kötve, hogy e tények ténvállásként való megállapítását a felek valamelyike kérte-e vagy nem. Gy. 309. 296. A félnek az 1893: XVIII. t.-cz. 96. §-a alapján az első bíróság előtt kivett esküje a felebbezési bíróság előtt feltétlenül döntő bizonyítéknak nem tekinthető. B. 75. 121. A fél esküre bocsátását vétkes bukás miatt történt elitéltetése nem akadályozza. M. 437. 408. Az 1893: XVIII. t.-cz. 100. §-ában meghatározott eskühöz a peres feleknek egyértelmű megállapodása szükséges arra nézve, hogy valamely