Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

42 sértett a felebbezési bíróság az által is, hogy ugyancsak a perbeli tanuk vallomásának helytelen mérlegelésével megállapította azt is,. hogy a felperesi könyvekben bevezetett biztosítási szerződést később F. S. vezértitkár stornírozta, de ha a stornirozás megtörtént volna is, még akkor is köteles alperes a kereseti összeget, mint első díjrészletet, a mely oszthatlan, megfizetni, mert a biztosítási ügyletnek elkönyvelése következtében felperes néhány hónapon át viselvén a koczkázatot, az első díjrészletet követelni jogosult. De jogszabálysértést lát felperes abban is, hogy a perköltség túlmagas összegben lett alperes javára megítélve. Felperesnek panasza azonban minden irányban alaptalan, mert a felebbezési bíróság nem sértette meg a kereskedelmi törvény 468. §-a rendelkezését, a mikor a perben kihallgatott tanuk vallomásai alapján állapította meg mint tényt, hogy felperes az alperes által tett biztosítási ajánlatot visszautasította, mert a keresk. törvény 468. §-a a biztosítási ügylet érvényességéhez kívánja meg az ügyletre vonatkozó írásbeli szerződést, azonban azt, hogy az írásbeli ajánlat visszautasítása más módon mint irásbelileg, nem történhetnék, a törvény nem tartalmazza, a miből következik, hogy ez a ténykérdés tanúvallomások által is bizonyítható, a tanuknak vallomását pedig a felebbezési bíróság a S. E. T~ 64. §-a értelmében szabadon mérlegelhetvén, az azok alapján tett ténybeli megállapításai és meggyőződésének okai, minthogy azokat Ítéletében tüzetesen felsorolta, felülvizsgálatnak tárgyát nem képezhetik. A mi pedig azt illeti, hogy F. S. mint a felperesi társaság budapesti vezértitkára jogosult volt-e az alperes által tett biztosítási ajánlatot visszautasítani, a felülvizsgálati eljárásban már felülvizsgálat tárgyává azért sem tehető, mert felperes a per során F. S.-nak abbeli jogosultságát nem kifogásolta, a felülvizsgálati el járásban pedig oly tényeket és bizonyítékokat, a melyek az első és a felebbezési bíróság előtt nem voltak érvényesítve, csak akkor lehet felhozni, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog fenn. Azt a panaszt illetőleg, hogy ugyancsak a tanúvallomások helytelen mérlegelésével állapította meg a felebbezési bíróság azt is, hogy az alperesi ajánlatnak visszautasítása ellenére mégis elkönyvelt biztosítási ügyletet később F. S. vezértitkár stornírozta, mint felülvizsgálat tárgyát nem képezhetőt szintén figyelmen kívül kellett hagyni, a tanúvallomások mérlegelésére nézve már fentebb kifejtett indokokból és még azért, mert annak megállapítása következtében, hogy felperes az alperesi