Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

36 vaskályha értékét viszonkeresetbe is vette. Az alsóbiróságok a felperes követelését megítélték, és az alperest viszonkeresetével elutasították, mert a megállapított tényállás szerint a felperes által követelt ingókat a felperes saját személyes szükségletére s kényelmére állította be, illetve vette át oly módon, hogy azok a megállapított tényállás szerint az épülettel állandó kapcsolatba nem kerültek és az ingatlan megsértése nélkül elvihetők voltak, a mi az alperes kijelentése szerint meg is történt, a mennyiben a fürdőkádat és a falat az alperes más helyiségbe átszállíttatta ; ehezképest ez ingók a ház tartozékának nem tekinthetők és rájuk a székes fővárosi lakbérleti szabályok 30. §-a alkalmazást nem nyerhet. — A felülvizsgálati bíróság ellenben a felperest elutasította s a viszonkeresetben marasztalta. A kir. Ítélőtábla: Az alperes a felebbezési bíróság ítéletét a keresetbe vett fürdő- és closetberendezés, ennek használati dija, illetve az imént felsorolt ingók értéke és a kamat, valamint a viszonkereset tekintetében rendelkező abban a részében, hogy felperest az általa elvitt vaskályha 11 írt 50 krnyi értékében nem marasztalta, anyagi jogszabály téves alkalmazása okából és azért támadta meg, hogy tekintettel dr. A. K. tanú ama vallomására, hogy ő mint előző háziúr már előbb vette meg a fürdőberendezést s azt felperes meg nem szerezhette, tévesen alapította meg azt a tényállást, hogy azt felperes szerezte meg, — felperes az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §-ának a) és c) pontjára hivatkozva, azért támadta meg a felebbezési bíróság Ítéletét, mert alperest, a kereseti ingók kiadása helyett, a fentebb idézett t.-cz. 31., 148. és 149. §-aiban tartalmazott rendelkezések alapján előterjesztett kérelem ellenére, a kereseti ingóságok kiadása helyett, azok 200 frt értékének és kamatának megfizetésében, esetleg* vagylagos kérelméhez képest, illetve a keresetbe vett használati dijban, a használat idejének egész tartamára kiterjedőleg nem marasztalta. A felülvizsgálati bíróság alperes felülvizsgálati kérelmét, a fürdő és closetberendezés, valamint az alperes által elvitt vaskályha tekintetében, jogos alapon nyugvónak s a felebbezési bíróság ítéletében az imént felsoroltakra nézve foglalt rendelkezést anyagi jogszabály helytelen alkalmazásával, illetve a megfelelő jogszabály mellőzésével hozottnak találta, — mert a fenforgó esetben alkalmazandó anyagi jogszabály az, hogy oly mellékdolgok, a melyek a fődolog czéljaira rendelvék, mint a fődolog tartozékai, annak sorsát osztják; fenforgó esetben tehát a szóban forgó ház felszerelését képező fürdő- és closetberendezés, és vaskályha, mint eme ház tartozékai, a házzal együtt az alperes mint megvevő tulaj-