Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

m egy határidőre járó fizetésnél többet tett előre, ezt a bérlő csak azon esetben teheti, ha azt a telekkönyvekbe feljegyeztette, különben a később zálogjogot szerzett hitelezők ellenében kifogással nem élhet. Kétségtelen, hogy a zárlat foganatosításával 1897. évi április 30-án kezdődőleg a jelzálogos hitelezők ama ház bérjövedelmeire zálogjogot szereztek, I. rendű alperes pedig azt, hogy az általa teljesített munkálatoknak díjába az első vagyis 1897. évi május 1-én esedékes lakbér utáni évnegyedekre járó lakbéreknek beszámítási és visszatarthatási jogát telekkönyvileg feljegyeztette volna, ki nem mutatta, s erre nézve a per adatai sem nyújtanak bizonyítékot. Alperesnek tehát a fenti jogszabály értelmében, a hitelezők zálogjogai ellenében csakis az 1897. évi májusi, mint a zárlat utáni első fizetési évnegyedre járó lakbér visszatarthatására illetve a munkálatok díjába való beszámítására volt joga, de nem a második határidőre vagyis az 1897. évi augusztus negyedre járó kereseti bérösszeg beszámítására. A felebbezési bíróság tehát megsértette a fenti jogszabályt, midőn az 1897. évi április 30-án foganatosított zárlat utáni második üzetési negyedre vagyis az 1897. évi augusztus 1-én esedékessé vált kereseti lakbérre kimondotta, hogy az alperes azon tartozása az átalakítási munkálatok díjába való beszámítás által megszűnt. 16. A m. kir. államvasutak napbéres alkalmazottja, ha lopás miatt a műhelyfőnök által fegyelmi eljárás nélkül elbocsáttatott, nyugdíjigényét akkor is elveszti, ha ellene a lopás miatt büntető feljelentés nem tétetett. (1898 szeptember 13. 1898. I. G. 150. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Kérdés tárgyát csak az képezi e perben, hogy maga után vonhatja-e a felperes kereseti igényének elvesztését az a körülmény, hogy a felperes mühelyfőnöke által az alperes kárára elkövetett lopás miatt formális fegyelmi eljárás nélkül a szolgálatból elbocsáttatott, bár ellene büntető eljárás nem indíttatott, sőt bűnvádi feljelentés sem tétetett? A kir. ítélőtábla ezt a kérdést igenlő értelemben oldotta meg s ennek következtében felperest a felebbezési bíróságnak ugyanerre az alapra fektetett ítélete elleni felülvizsgálati kérelmével elutasította; mert felperes saját kereseti előadása szerint alperesnél 1 frt 50 kr napibér mellett volt alkalmazva; ő