Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

13 közös hibájából és mulasztásából eredt; ennek pedig, minthogy a közrehatás mérvére vonatkozó adatok beszerezhetők nem voltak, ismét jogszerű következménye az, hogy a kár megtérítése is közös, még pedig egyenlő arányú közös kötelezettség; mi azonban jelen esetben, annak fele részében, magát az alperest terheli, mert — mint a felebbezésibiróság helyesen kifejtette, — alperes mulasztást követett el abban, hogy a fogatán olyan kocsist alkalmazott, a ki nem birt teljes jártassággal foglalkozásában s így feladatának kellőképpen meg nem felelhetett. A mi pedig a megsérült lónak az árverésen történt eladatását illeti, ez árverés legfölebb a kártérítés mérvére van befolyással. S minthogy e részben a felebbezési bíróság a per bizonyítékait az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-a szerint szabadon mérlegelhette és felsorolta azokat az okokat, melyek a kár mennyiségének, mint ténybeli körülménynek megállapításánál vezették : ítélete e részben sem eshetik kifogás alá, sőt felülvizsgálati kérelem tárgyát is csak a S. E. 197. §-ában meghatározott alapon képezhetné, a miről azonban jelenleg szó sem lehet: mindezeknél fogva az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítani kellett. 7. A felperest terheli a szerződés ama feltételeinek is bizonyítása, melyekből a kereseti követelés mennyisége is kitűnik. (1868 : LIV. t.-cz. 152. §.) (1898 augusztus 31. 1898. I. G. 130. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-ának második bekezdéséből kitűnik, hogy a sommás eljárásról szóló törvény a bizonyítási teher szabályait érintetlenül hagyta. Ezek szerint pedig felperes tartozik bizonyítani azokat a tényeket, melyekből keresetileg érvényesíteni kivánt joga következik. A mennyiben tehát felperes csaposság iránt létrejött szerződés alapján támasztotta keresetét, ő tartozik nemcsak a szerződés létrejöttét, hanem a jogszerű tényekkel együtt annak azokat a feltételeit is bizonyítani, melyekből nem csak kereseti követelésének származása, hanem annak mennyisége is kitűnik. Önként következik ezekből, hogy alperesek tagadásával szemben felperesnek állott kötelességében azt is bizonyítani, hogy elsőrendű alperest a kimérésért a kimért italok árából 14%, avagy minden 14-ik forint illette-e, ennélfogva még ha a miatt utasította