Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

xc Az ingatlan eladója szavatol az ingatlan tulajdonjogának a vevők nevére akadálytalan bekebeleztethetése iránt, hacsak a vevők a telekkönyvi állapot rendezését külön magukra nem vállalták és ezzel az eladót a vétel­ből önként előálló szavatossági kötelezettség terhe alól fel nem mentették. B. 132. 164. N. 811. 709. Po. 1039. 820. Azonos: B. (I. 459.) Ellenkező megállapodás hiányában az eladó tartozik arról gondos­kodni, hogy az eladott ingatlanokra a tulajdonjog a vevő javára akadályta­lanul bekebelezhető legyen és az eladónak tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, a mely a vevőt a tulajdonjog érvényesítésében gátolná, vagy a vevő jogainak érvényesülését meghiúsítaná. Gy. 393. 465. A tulajdonjog bekeblezése alapján jogosan követeli az eladó a vétel­árt annak ellenére is, hogy a per alalt álló birtokot nem adta át, ha a bir­tok perességét a vevő tudta. N. 795. 706. A tehermentes eladásból származó szavatosságánál fogva az eladó a vételárnak készpénzfizetését nem követelheti és biztosítékot tartozik nyúj­tani a vevőnek az iránt, hogy reá a bejegyzett zálogjogból hátrány nem fog hárulni, a mely biztosíték a vételárból a bekeblezett követelésnek meg­felelő összeg birói letétbe helyezésében áll. P. 925. 762. Po. 932. 764. Sz. 1078. 847. V. ö. B. (I. 8. 376. C. F. III. 8. 121.) Kártérítés eladott ingatlannak az eladó adóssága miatt elárverezése esetén. Gy. 388. 452. Gy. 415. 492. Po. 1039. 820. Ha a vevő valamely ingatlant megállapított vételárért vesz meg, külön kikötés hiányában is, tehermentes tulajdont nyer, és a bekeblezett terhek törléséről az eladó köteles gondoskodni. E kötelezettség elévülése. Gy. 388. 452. Ha az eladott ingatlan az eladó jogellenes ténye következtében utóbb birói árverésen eladatik, a vevő kárát nem az eladóknak fizetett vételár, hanem az árverésen elért vételár képezi, vagy pedig az az összeg, melyet a vevő az ingatlan megtartásáért másodszor kiadott, vagy a melvet a vétel­árból a hitelezőknek fizetett. Gy. 393. 465. Gy. 415.°492. P. 929. 762. A kárt az ingatlanért fizetett vételár és annak az árveréstől járó kamata képezi. Po. 1039. 820. Tehermentes ingatlan vétele esetén harmadik személy által a vételár­hátralék esedékessége után kieszközölt zálogjogi előjegyzés nem jogosítja fel a vevőt a vételár visszatartására, annak saját kezéhez fizetését az eladó sem követelheti, hanem letétbe helyezésnek van helye. Ko. 614. 578. A vevő felelőssége a megvett ingatlan tartozásaiért. Gy. 458. 504. V. ö. C. (F. II. 268.) Ha a megvett, de az eladó hibája miatt a vevőre át nem irt ingatlan egy része a vevő mulasztása miatt árverésen eladatik, a vevő nem köteles a vételt az el nem árverezett részre vonatkozóan íentartani. B. 132. 164. A miatt, mert az eladott és birtokba vett ingatlan fele része telek­könyvi akadály miatt a vevőre át nem írható, a vételár iránti kereset idő­előttinek nem nyilvánítható, azonban a vevő csak az ingatlan hasznának ellenértékét képező vételári kamatot köteles az eladó kezéhez fizetni, míg a tőkét birói letétbe tartozik helyezni. N. 770. 679. V. ö. C. (F. III. 350.) Ha az eladó nem jutalékot, hanem az egész ingatlant, mint egységet

Next

/
Thumbnails
Contents