Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

541 eltulajdonított életneműi mind visszakerültek, továbbá, hogy az e|ső rendű alperes ebből folyóan semmi kárt sem szenvedett, úgy megállapította tényként azt is, hogy az első rendű alperes alkalmazottjai és ;i felperesek között a 300 írtra nézve létrejött egyezség, az első rendű alperes alkalmazottjai részéről használt fenyegetés, illetve a nagyobb büntetéssel való ijesztgetés, valamint a büntetéstől való télelem hatása alatt jött létre, végül, hogy felperesek a 300 irtot az első rendű alperes gazdasági pénztárába tényleg befizették. Minthogy általános jogszabály, hogy a kényszer, mint jogellenes cselekménynek hatása alatt létrejött egyezségnek vagy fizetésnek jogi hatálya nincs, s az ily kényszer hatásából folyó fizetés visszakövetelhető : a felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, a mikor az első rendű alperest arra kötelezte, hogy a javára a felperesek által kifizetett 300 frtot ezeknek visszatérítse. 52<>. Az 1893: XVIII. t.-cz. 152. és 156. §-ai a felebbezési bíróság előtti tárgyalásra nézve a tulajdoni igény iránti perekben is alkalmazást nyernek. (1897 szeptember 16. 1897. G. 55. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az 1893:XVIIL t.-cz. 152. §-a a sommás perekre nézve általában rendeli azt, hogy: «a per a felebbezési bíróság előtt újból tárgyalandó", valamint a most idézett törvény 156. §-a is általánosságban intézkedik arról, hogy: «sommás perekben a felebbezési bíróság elrendelheti, miszerint az első bíróságnál már felvett bizonyítás kiegészíttessék vagy ismételtessék". Az 1893: XVIII. t.-cz.-nek most idézett általános rendelkezéseiből tehát okszerűen következik, hogy — ellenkező törvényes rendelkezés nem létében a fent idézett 152. és 156. §§-ok a felebbezési bíróságelőtti tárgyalásra nézve a tulajdoni igény-perekben is alkalmazást nyernek s az 1893 : XVIII. t.-cz. á29. §-a második bekezdésének ama rendelkezése, mely szerint a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perekre, tehát az igényperekre nézve is, az 1881 :LX. t.-cz.-nek különös rendelkezései továbbra is érvényben maradnak, a felebbezési bíróságot csupán arra kötelezi, hogy az igényperek tárgyalásánál, illetve az ily perekben alkalmazandó tanubizonyításnál a végrehajtási törvény 95. §-ának szigorát alkalmazza, mely §-nak meg-