Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
532 és minő kötelezettséget, valamint nem is állította, hogy ezt az alperes tudta: tekintve, hogy egyébkénl is felperesnek abban az esetben, ha magái a károsodástól óvni kivántá, alperesi a kötvények visszaküldése iránt felhívni s illetve ez irányban intézkedni nem csak érdekében, de módjában is állott : ezeknélfogva az alperesnek az a panaszolt mulasztása, hogy a hozzá küldött díjkötvényeket a felperesnek azonnal vissza nem küldötte, az alperes kártérítési kötelezettségének megállapítására alapul szolgálható mulasztásnak nem tekinthető; és pedig annál kevésbé, mert ellenkező értelmezés mellett a biztosító társaságok ügynökeinek az a ténye, hogy a kellő időben be nem váltott egyes díjkötvényeket a biztosítottakhoz elküldik, utóbbiak pedig azokat azonnal vissza nem küldik, arra vezetne, hogy a biztosítási szerződés továbbra is érvényesnek tekintessék, a mi pedig a K. T. 485. §-a i. pontjának feltétlenül parancsoló rendelkezésébe ütköznék csennek a törvénynek megkerülését czélzó ügyletek keletkezésére adna alkalmat. 517. Ténymegállapítás az, hogy a íél elmnlasztotta-e a köteles elővigyázatot és hogy a kárt ez a mulasztás okozta-e. (1893: XVIII. t.-ez. 197. §.) Vesztett haszon csak szándékosan vagy feltűnő gondatlanságból okozott kár esetéhen, míg a gondatlanság kisebb foka mellett csak a tényleges kár követelhető. A megsérült állat tartási díja tényleges kár. (1896 deczember 30. G. 85. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A íelebbezési bíróság Ítéletében tényként megállapította, hogy alperes a kérdéses lejtőn a lovakat sem meg nem lassította, sem a szekér kerekét meg nem kötötte; továbbá hogy alperes a haszonkölcsönbe vett lovak hajtásánál a köteles élővigyázatot elmulasztotta s ebbeli mulasztása okozta a felperes lovainak megsérülését és szekerének megrongálását. Minthogy pedig a Íelebbezési bíróság által megállapított s e helyütt is irányadó ez a tényállás, az 1893: XVIII. t.-cz. 197. §-ának második bekezdése szerint felülvizsgálattal csak azon az alapon lenne jogszerűen megtámadható, hogy a felebbezési bíróság a tényállás megállapításánál valamely jogszabályt sértett meg; ez az esel azonban ezúttal fenn