Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

254 1896. II. G. 98. sz. a. hozott Ítéletében * már kifejtette, nem létezik érvényesen létrejött vasúti fuvarozási szerződés, az ily szerződés érvényes megkötésének feltételét a fuvarlevél kiállítása és annak az áruval együtt a vasút által átvétele képezi, és így a fuvarlevél, a mely az említett üzletszabályzat 51. §-ának 2. pontja szerint nem is pótolható semmiféle más okirat által, a vasúti fuvarozási ügylet létrejöttére vonatkozóan, nem csupán bizonyítási eszköz, hanem az átadás időpontjától kezdődő hatálylyal magát az ügyletet létesítő okirat, következőleg a vasúti fuvarozási ügyletel megkötő feleknek erre az ügyletre vonatkozó, illetve a szerződés keretébe eső s annak kiegészítő részét képező bármely megállapodása, lehat a fuvarozó vasút által a fuvarozáséri és az azzal szorosan összefüggő minden teljesítményért beszedhető dijakra s így az ezek közé tartozó vasúti mérlegelési díjra vonatkozó kikötések is a fuvarozási szerződésbe az áru és a fuvarlevél elfogadása által belépő czimzett ellenében, a ki az üzletszabályzat (57. §-.a szerint a vasútnak a fuvarlevél értelmében való kielégítésére van kötelezve, csak abban az esetben érvényesíthetők, ha azok a fuvarlevélbe felvétettek, vagy az abban hivatkozott és a szerződés egyik alkatrészét képező vasúti üzlet szabályzatban és díjszabásban foglaltatnak. A czimzett ellenéljen tehát a vasút csak oly követeléseket érvényesíthet jogosan, a melyek a fuvarlevélre, illetve1 az üzletszabályzatra és t kiegészítő vasúti díjszabásra alapíthatók. Alperesnek a felülvizsgálati kérelemben felhozott az az érvelése, hogy fuvarlevél kiállítása az ügylet érvényes létrejöttének feltételét csak a berni nemzetközi egyezmény hatálya alá eső nemzetközi vasúti fuvarozásnál képezné, mig ellenben a belföldi vasúti fuvarozásra nézve a keresk. törvény 394. í^-ának rendelkezése volna irányadó, mely szerint a fuvarlevél a szerződésnek csupán bizonyítékául szolgál, alaptalan, mert a belföldi vasúti forgalmat szabályozó és az 1892 : XXV. t.-cz. 2. §-a alapján kibocsátott 1892. évi vasúti üzletszabályzat 54. §-a első bekezdésének fenteid) idézett -rendelkezése a berni egyezmény 8-ik czikkével, mely szerint a fuvarozási szerződés csak akkor van megkötve, ha az árut a feladó állomás a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette, teljesen megegyezik, és mert az idézett t.-cz. 2. §-ában a minisztérium arra nyervén felhatalmazást, hogy a berni nemzetközi egyezmény határozmányait .a vasúti üzletszabályzat módosítása útján az ezen egyezmény * L. I. k. 230. 1.