Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

250 ;*47. emeli kifogás esetén az eladó köteles bizonyítani, hogy az árú rendelte tésének megfelelően használható. (18(>8:LIV. tcz. 152. §.) Ha az árú (gép) rendeltetésének meg nem felel, az eladó nemcsak az árúnak, hanem tartozékának (rosta) árát sem követelheti jogosan. (1897 október 15 1897. II. G. 83. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság ítéletében fényül van megállapítva, hogy alperes a keresethez A) alatt csatolt számlában említett használt cséplőgépet megtekintés után vásárolta meg és azon a helyen vette át, a hol a gép az eladás alkalmával elhelyezve volt. Ezen ténymegállapításból folyólag, — mely félek egyike által sincs megtámadva — helyesen minősítette a felebbezési bíróság az ügyletet helyi vételnek; valamint helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi állásponja is, hogy habár helyi vétel esete forog is fenn: alperes vevő fél nem esett el attól a jogától, hogy az általa megvett cséplőgépet a miatt, mert az rendeltetésének megfelelően nem használható, kifogásolhassa, mivel a gépnek ez a hiányossága csak kipróbálás útján ismerhető fél. Helyes a felebbezési bíróságnak az akijelentése is, hogy habár a K. T.-nek a más helyről küldött árura vonatkozó 346. és 347. §-ai helyi vételre nem is alkalmazhatók; helyi vételnél sem hagyhatván a vevő az eladót hosszabb ideig kétségben az árú sorsa iránt: vevő alperes a gép megpróbálására szükséges idő elteltével azonnal volt köteles eladó felperest a gép hiányairól értesíteni, s illetve a gépet az eladónak rendelkezésére bocsátani. Téves azonban a felebbezési bíróságnak az a megítélése, hogy az alperest e részben, a minek meghatározása jogkérdést képez, késedelem terhelné. A felebbezési bíróságot ezen körülmény megítélésénél az vezette, hogy alperesnek az 1895. évi augusztus hó 10-ik napján kelt s az l/f alatti feladó-vevény szerint a felperes czimére 1895. éviaugusztus hó 11-ik napján postára adott — A/t alatti levele — az áru kifogásolását nem tartalmazza; alperesnek augusztus 16-ik napjáról küldött Blf alatti levele pedig, melyben a rendelkezésére bocsájtást a felebbezési bíróság is felismeri, már elkésett. Úgyde a felülvizsgálati bíróság nem oszthatja a felebbezési bíróságnak azt a nézetét, hogy az 1895. évi augusztus hó 10-ik napjáról kelt levél az. áru kifogásolását és rendelkezésére bocsájtását nem tartalmazná. A hivatkozott levelet ugyanis, miután bevezető részében olyanféle