Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

229 val megbízott alperesi közeg között a leengedés tekintetében létrejött megállapodás alperesre nézve kötelező hatályúnak azon az alapon sem tekinthető, hogy alperes ahhoz utólag hozzájárult. Ezeknél fogva alperes felülvizsgálati kérelmének a S. E. T. 185. §-a a) és c) pontjai alapján hely adatott. Minthogy azonban abban az esetben, ha megállapíttatik az, hogy M. D. L., a ki felperessel a szóban forgó megállapodásra lépett, vagy az alperes által főügynöknek nevezett az az egyén, a ki a 3 */. alatti levelet kiállította, alperes társaság részéről a társaság magyarországi osztálya ügyeinek vitelével, illetve a társaságnak az ügyvitelre általában avagy bizonyos meghatározott ügyek vitelére vonatkozó képviseletével meg volt bízva : a nevezetteknek a meghatalmazásuk körébe eső jogcselekvényei, még ha ugyanők czégjegyzési jogosultsággal nem birtak is, az alperes társaságot a k. t. 193. §-a értelmében kötelezik; czégjegyzési jogosultságuknak a czégjegyzék és az arra vonatkozó ügyiratok alapján vagy azon az alapon való megállapítása esetében pedig, hogy ők a társaság czégének jegyzésénél alkalmazott bélyegző (stampiglia) használatára feljogosíttattak, az általuk az alperes társaság czégének előnyomása mellett a társaság nevében kiállított nyilatkozatok az alperesre nézve kötelező hatályúak; továbbit minthogy abban az esetben, ha az állapíttatik meg, hogy alperes a felperes által fizetett díjak beszolgáltatásakor és elszámolásakor a 3% elengedése tekintetében létrejött megállapodásról tudomással bírt és hogy a szóban forgó 3<y0-ot alperes a dijakból nem az azokat behajtó ügynök, hanem a felperes javára számolta el: alperes a leengedésre nézve létrejött megállapodáshoz utólag hozzájárultnak tekintendő, és minthogy a felebbezési bíróság ítéletében sem azt, hogy M. D. L. mire, illetve a társasági ügyvitelhez tartozó mely jogcselekvényekre nyert az alperestől meghatalmazást, sem azt, hogy a 3 7. alatti levél aláírójának mi a neve és mire volt ez az egyén meghatalmazva és hogy a nevezettek miként rendelkezhettek a társasági czég jegyzéséhez használt bélyegzővel és volt-e czégjegyzési jogosultságuk, sem végre azt, hogy birt-e alperesnek a czégiratok szerint czégjegyzésre jogosult képviselője a kérdésben forgó dijak beszolgáltatásakor tudomással a 2 V. alatti borítékra feljegyzett megállapodásról és hogy kinek javára számolt,! el a leengedett 3<y0-ot, meg nem állapította: a kir. Ítélőtábla ezúttal nincsen abban a helyzetben, hogy jelen pert érdemile- eldöntse. A kifejtetteknél fogva a S. E. T. 204. §-a alapján a ifelebbezési bíróság Ítélete és eljárása feloldatott és a felebbezési