Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

128. §. Felebbezés az első érdemleges tárgyalás elmulasz­tása alapján hozott ítélet ellen. A felebbezés abból az okból, kogy az 1893 : XVIII. t.-cz. 128. £-áDan felsorolt sérelmek fenn nem forognak' vissza nem utasítható, hanem ez a kérdés az Ítélet keretébe tartozik. T. 1149. 900. Azonos B. (1. 87.), C. (F. I. 194.) Az alperesre nem sérelmes a felebbezési bíróságnak az a végzése, melylyel az alperest meg nem jelenés okából marasztaló elsóbirósági Íté­letet feloldotta s a mulasztás következményeinek kimondását megtagadta. Ko. 667. 603. 130. §. A járásbíróság i eljárás szabályainak alkalmazása a felebbezési eljárásban. L. a vonatkozó szakaszok alatt. 131. A felebbezési batáridő. A felebbezési határidőnek az itélet kihirdetésétől számítására nincs befolyással az, hogy a fél képviselője a kihirdetés közben eltávozván, az itélet részére kézbesíttetett. B. 250. 335. A felebbezés határidejére az ügyvéd részére szóló kézbesítés időpontja irányadó akkor is, ha az itélet a félnek is kézbesíttetett. Ko. 634. 589. 132. §. A felebbezés kellékei. L. a 172—17!). §§. a. is. A felebbezésben a megtámadott ítéletet száma szerint nem, csak akképen kell megjelölni, hogy az azonosság kétségtelenül megállapítható legyen. M. 695. 627. Azonos C. (F. I. 147.) A felebbezés elmulasztása miatt beadott igazolási kérelem abból az okból, mert abban a felebbezés ismételve elő nem adatott, vissza nem uta­sítható akkor, ha a felebbezés az iratok közt fekszik. B. 253. 338. V. ö. B. (I. 27., 29.) és C. (F. II. 32.) 136. §. A felebbezés visszautasítása. L. a 12(>., 1-28., 1)51., 162. és 172—17<). §§. a. is. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 106. §. alapján hozott külön perútra utasító határozat megtámadására az itélet ellen beadott felebbezés abból az okból, hogy az ily határozat ellen a felebbvitel ki van zárva, vissza nem utasít­ható. M. 694. 627. 139. §. A pertársak felebbezése. A peres kérdés egységessége. B. 109. 134. Gy. 393. 465. Nem forog fenn a per egységes elbírálásának esete, ha az alsó bíró­ság az alpereseket külön örökrészük aránya szerint kötelezte. M. 696. 628. Térfi : ítélőtáblai határozatok. 11. c

Next

/
Thumbnails
Contents