Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)
215 veszélyt, a mely a könyvnek vagy egyes lapjainak elvesztéséből bármi módon származhatik, az emiitett kikötés által tehát a felek attól az általános jogszabálytól, hogy a hamis aláírás nem hárít kötelezettséget arra a személyre, a kinek nevével visszaélnek, eltérő szerződési megállapodásra léptek, a mely megállapodás a fentebb kifejtettek szerint a szerződő felekre kötelező joghatályú. Nem bír nyomatékkal az, hogy a 2. 7. alatti okirat 7. pontjában a kibocsátói aláírásra nézve is nem köttetett ki, hogy annak valódiságát a bank vizsgálni nem tartozik, mert ily kikötésre a 8. és 9. pontban foglalt külön rendelkezéseknél fogva szükség nem volt és épen azért, mert a szerződés 8. pontja szerint a számlatulajdonos a cheque elvesztéséből származó vagyoni hátrányt magára vállalta, nyilvánvalóan az ő (a számlatulajdonos) érdekében és kétségtelenül azon czélból, hogy elháríthassa magáról azt a veszélyt, mely a 8. pont szerint reá az által következhetik be, hogy az elveszett űrlap a jogtalan eltulajdonító által hamis kibocsátói aláírással ellátva és kitöltve, már mint cheque, fizetés végett bemutattatik és kifizettetik, vétetett fel a 8. ponttal kapcsolatos 9. pontba az a rendelkezés, hogy a számlatulajdonos érdekeinek a bank által megóvhatása czéljából az utóbbit a cheque-könyvnek vagy egyes lapjainak elvesztéséről értesíteni tartozik. Ezekből önként következik az is, hogy a 2. 7. alatti okirat 3. pontjának, mely szerint «minden számlatulajdonos tartozik saját aláírását, valamint esetleges meghatalmazottainak aláírását is a bank számfejtőségi osztályánál deponálni s ugyanott minden esetleges változást haladéktalanul bejelenteni", helyesen csak az az értelmezés adható, miszerint az aláírások deponálása azon czélra kívántatik meg, hogy alperes bank a deponált aláírásokat felperessel való egész üzleti összeköttetésében, ha annak szükségét fenforogni látja, tájékoztatóul felhasználhassa, de szemben a szerződés 8. és 9. pontjainak rendelkezéseivel ezen deponálás nem állapít meg alperes bankra nézve jogi kötelezettséget a tekintetben, hogy az általa felperes rendelkezésére bocsátott cheque-könyvből kiszakított, tehát valódi űrlapon levő kibocsátói aláírás valódiságát vizsgálat tárgyává tenni tartozzék s a szerződés említett 3. pontjára vonatkozólag a felebbezési bíróság által elfoglalt álláspont annál kevésbbé tekinthető helyesnek, mivel azon esetre, ha a bank a kibocsátói aláírás valódiságát vizsgálat tárgyává tenni tartoznék, az ezen kötelezettséggel járó vagyoni felelősségnél fogva a banknak a cheque-ek kifizetése körül annyira nehézkesnek kellene lennie, hogy a cheque czéljának