Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

205 agylet következtében kiállított A) alatti váltó sem el nem évült, sem a váltójogok fentartására szükséges cselekmények elmulasztása által váltójogi hatálya meg nem szűnt, nyilvánvaló, hogy a kereset nem a váltótörv. 90. §-ára alapíttatott, hanem a jogtalan gazdagodás a kereset alapját képező kölcsönügylet mellett, csak mint a kereset elutasításának következménye tüntettetett fel. Minthogy pedig a kereseti előadás szerint az A) alatt mellékelt váltó kölcsönügylet következtében, tehát biztosításul adatott, de a váltó adása által az alapul szolgáló kötelmet megszüntető új kötelem nem keletkezett,, kétségtelen, hogy felperesnek jogában áll követelését akár a köztörvényi kötelem alapján, akár a váltó alapján érvényesíteni; következően az a körülmény, hogy felperes az A) alatti váltó alapján váltópert indított és váltókeresetével jogérvényesen elutasíttatott, nem áll útjában annak, hogy követelését a váltóper megújítása nélkül az eredeti köztörvényi kötelem alapján érvényesíthesse. Ezek szerint tevés szempontból indult ki a felebbezési bíróság, midőn a kereset jogi alapjának a jogtalan gazdagodást tekintvén, azt, hogy alperesek jogelőde a felperestől kölcsönt tényleg kapott-e, vizsgálat tárgyává sem tette; e miatt pedig a jelen ügy végeldöntésre alkalmas nem levén, a felebbezési bíróság Ítéletét az 1893 : XVIII. t.-cz. 204. §-ának második bekezdéséhez képest fel kellett oldani. 162. Ha mind a két fél nyilvános előadást kért, a felebbező fél nem kérheti sikerrel az észrevételekre beadott ellenészrevételeiben a szóbeli tárgyalást s ellenészrevételek adásának nincs is helye. (1893: XVIII. t.-cz. 172. 173. §§.) Ha a fél az utólagos munkateljesítést minden fenntartás nélkül elfogadja s befejezni engedi, a teljesítési késedelemmel szerződésileg megállapított jogkövetkezmény alkalmazását sikerrel nem követelheti. (1898 június 16. 1898. I. G. 101. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az alaki jogszabály megsértése czimén emelt panasz nem bir megállható alappal, mert az elsőbiróság ítélete ellen emelt felebbezésben mind a két fél a nyilvános előadást kérelmezte, és alperes a szóbeli tárgyalást nem az ellenfél által a feleb-