Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

188 örökhagyó jogai és kötelezettségének összeségéből áll, oly tényleges vagyoni viszonyok azonban, melyek rendeltetésüknél fogva csak az örökhagyó halála folytán létesülnek, a hagyatékhoz tartozóknak nem tekinthetők; ebből folyólag nem sértette meg a felebbezési bíróság az öröklésre vonatkozó anyagi jogszabályokat az által, hogy a szövetkezet tagjai által befizetett összegekből létesített és az alapszabályok által már eleve megjelölt czélra felhasználandó azt a vagyont, melyhez az örökhagyót életében mi jog sem illette, annak hagyatékaként, a melyre felperesek akár mint törvényes örökösök, akár mint az •örökhagyó hitelezői, jogos igénynyel bírhatnának, nem tekintette. 149. Aggályos okirat bizonyító erejét a bíróság szabadon mérlegeli. (1893: XVIII. t.-cz. 64. 77. §§. 185. §. c. p.) (1898 június 17. 1898. I. G. 70. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Alaptalan alperesnek egyedül a S. E. T. 185. §-ánakcJ pontjára alapított az a panasza, hogy a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az eljárási szabályokat, a mikor alperesnek a C) alatti tartalma valódisága ellen emelt kifogásával szemben a C) alattit egyéb bizonyíték hiányában bizonyítékul elfogadta, sőt mellőzte alperesnek azt a kérelmét is, hogy a C) alatti tartalmának valótlansága bizonyítására alperes eskü alatt kihallgattassék. Alaptalan ez a panasz azért, mert a felebbezési bíróság ez ítéletében megállapított tényállás megállapításánál a C) alattit, mint bizonyítékot annak ellenére, hogy alperes annak tartalma valódiságát tagadta, de az aláírás valódiságát beismerte, a S. E. T. 77. §-a értelmében elfogadhatta, és azt is a S. E. T. 64. és 74. §-ai értelmében szabadon mérlegelhette, hogy a C) alatti okirat kiállításánál előfordult az a rendellenesség, hogy az azon lévő R. F. tanúaláírást nem a tanú, hanem ennek fia, de a tanú jeleidétében és tudtával írta az okiratra, továbbá, hogy a tanúaláírást sem a most nevezett tanú, hanem egy ismeretlen egyén tette, a C) alatti okiratnak bizonyító erejét csökkenti vagy megszünteti-e, csakhogy tartozott a felebbezési bíróság azokat az okokat, a melyek e tekintetben meggyőződését előidézték, az ítéletben tüzetesen előadni, ez pedig megtörténvén, nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróság a tényállás megállapításával alaki jogszabályt helytelenül nem alkalmazott.