Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

GXVIII próbálás útján sem ismerhetők fel azonnal, helyi ügyleteknél is elállhat a vevő az ügylettől és okozott kárának megtérítését abban az esetben is^ követelheti az eladótól, ha az 1875 : XXXVII. l.-cz. 350. §-ának esete fenn nem forog és az árút kifogás nélkül vette át, de a 349. §-ban meghatározott határidőn belül azonnal értesítette az eladót a hiányokról, mihelyt azok felismerhetőkké váltak. B. 225. 299. Ha a rejtett hiba csak az árú felhasználása után lesz felismerhetővé, a kifogás a felhasználás után is joghatályosan megtehető, feltéve, hogy a 349. §-ban meghatározott határidő még le nem járt, vagy ha lejárt is, de a 350. §. esete forog fenn. B. 225. 299. Helyi vétel esetén is köteles a vevő az árú kipróbálására szükséges idő elteltével az árút a hiány megjelölésével az eladónak azonnal rendelkezésre bocsátani, habár az 1875 : XXXVII. t.-cz. 346., 347. §-ai helyi vételre nem is alkalmazhatók. B. 189. 249. A vevő helyi vétel esetén sem esik el attól a jogától, hogy az árút a miatt, mert rendeltetésének nem felel meg, kifogásolhassa, ha a hiány csak kipróbálás útján ismerhető fel. B. 189. 249. Ha nem pusztán minőségi hiányról van szó, hanem a megrendelt élvezeti czikk helyett teljesen élvezhetetlen, vagyis más dolog küldetik és így az eladó a szerződést egyáltalában nem teljesíti, a vevő az árút rendelkezésre bocsátani nem tartozik, hanem az ügylettől egyszerűen elállhat s a nem szerződésszerű árú küldése által okozott kárát követelheti. B. 228. 305. B. 237. 319. Az átvétel körüli késedelem a rendelkezésre bocsátás elkésését is maga után vonja. Gy. 383. 444. Az a körülmény, hogy az ügylettől elálló eladó csak fizetési s nem átvételi késedelem miatt szólalt fel, nem gátolja az átvételi késedelemnek is megbirálását, ha a két késedelem oly szoros összefüggésben áll, hogy az előbbi az utóbbit szükségképen maga után vonta. Gy. 402. 482. Bendelkezésre bocsátás szóval is hatályos. D. 333. 399. A vevőnek az a nyilatkozata, mely szerint a vételár kifizetését azért, mert az eladó nem az elárusított tárgyat adta át, megtagadja, egymagában a rendelkezésre bocsátással nem egyenlő joghatályu. M. 688. 620. Hatálytalan az a rendelkezésre bocsátás, a mely az áru állítólagos hiányának megjelölését nem tartalmazta. D. 272. 357. Ha a vevő a küldött gépen lévő törést az eladó előleges értesítése s ennek utasítása nélkül saját belátása szerint kijavíttatja : ezzel az áru felett rendelkezik, mihezképest a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás iránti jogától elesett. P. 870. 732. A vevő a rendelkezésre bocsátástól az árúra és pedig az egész szállítmányra nézve elállottnak tekintendő akkor, ha a rendelkezésre bocsátott árút vagy az árúnak a többivel hasonnemü egy részét eladja. P. 876. 740. P. 891. 755. Ha a vevő az egészen rendelkezésre bocsátott megosztható árúnak egy részét utóbb felhasználja, a rendelkezésre bocsátástól az egész árúra nézve elállottnak tekintendő. Sz. 1066. 831. Megosztható árúknál jogában áll a vevőnek a megvett árú megfelelő