Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. kötet 1895, 1896, 1897. év első fele (Budapest, 1898)

LXII Ellenkező megállapítás hiányában az a vélelem, hogy a tulajdonos­társak egyenlő arányban járultak a közös vagyon szerzéséhez. 329. 452. Az ingatlan közös tulajdonosa az ingatlan eladásához való hozzájáru­lását a mága jutalékát illetőleg jogosítva van megtagadni. 223. 304. Közös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonos­társaknak a részek aránya szerint számítandó többsége határoz. 138.189. Ha az ingatlan haszonélvezője az ingatlan hasznában a tulajdonost is részesíteni tartozik, nem osztott tulajdon, hanem közös haszonélvezet forog fenn. 254. 346. Ha a haszonélvezet közös, a szükséges és hasznos beruházások megtérítésének kötelezettsége is közös. 254. 347. A zálogjogilag előjegyzett követelés behajtása iránt indított per a zálogjogi előjegyzés igazolása iránt indított perrel egyenlő hatálvu. 360. 490. Másnak ingóságaira azok önkéntes átadása nélkül tulajdonjogot sze­rezni nem lehet. 232. 319. Azonos a kir. Curia I. G. 142/95. sz. h. (F. I. 103.) Az ingók átadása a tulajdonszerzés befejezett tényeül csak akkor jelentkezik, ha az az átruházásra s messzerzésre irányuló szándékkal tör­ténik. 277. 379., 367. 501. Azonos a kir. Curia I. G. 142/95. sz. h. (F. 1. 103.) Nem ütközik tiltó törvénybe az a kikötés, mely szerint a tulajdonjog átruházása a meghatározott vételárrészletek teljes lefizetésétől tétetik függővé. 277. 379. Azonos a kir. Curia I. G. 142/95., 1. G. 269/96., I. G. 428/96., 1. (i. 433/96. sz. h. (F. I. 103., II. 98., 256., 266.) Az óvadék annak tulajdona marad, a ki azt letette, mihez képest, ha az más helyett tétetett le, csak olyan ügyletből származó követelés ki­elégítésére vehető foglalás alá, melynek biztosítására az óvadék letétetett. 320. 439. A hitelező a zálogul átadott ingót jogszerűen tartja birtokában mind­addig, míg követelése kielégítve nincs. 260. 369. 3. A kötelmi jog. a) .4 kötelmi jog általános tanai. A köztörvényi kötelem fogalma és keletkezése. A köztörvényi kötelem keletkezésének alkateleme az, hogy a szol­gáltatási kötelezettség vonatkozással bizonyos személyre állapíttassak meg. 250. 350. Egymagában az, hogy a szerződő felek az ügyletről váltót állítottak ki, a felek újítási szándéka nélkül az érvényesen létrejött köztörvényi kö­telmet nem szünteti meg. 1.1. Azonos a kir. Curia I. G. 227/95. sz. h. (F. I. 190.)

Next

/
Thumbnails
Contents