Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. kötet 1895, 1896, 1897. év első fele (Budapest, 1898)

XXXI az ő felebbezése sem vezetett sikerre, a felebbezési költség a felek között kölcsönösen megszüntetendő. 216. 295. A felebbezési költségnek csekély mérvben való megállapítása miatt jogszabálysértést sikerrel nem panaszolhat az a fél, a ki a felebbezési eljárásban új előadás alapján lett nyertes. 283. 386. Az előkészítő irat költségében az ellenfél csak akkor marasztalható, ha annak előkészítő tartalma van, vagyis, ha az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat vagv bizonyítékokat tartalmaz. 208. 367. 172—179. A felebbezés nyilvános előadása. Az elsőbirósági Ítélet ellen beadott és nyilvános előadás útján elintéztetni kért felebbezésre a másik fél részéről beadható nyilatkozat beadási határidejének elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 72. 84. Az elsőbirósági Ítélet ellen egyik fél részéről nyilvános előadás iránti kérelemmel beadott felebbezésre nézve a másik peres fél részéről kellő időben szóbeli tárgyalás kitűzése iránt beadható nyilatkozat elmulasztása esetén a szóbeli tárgyalás ki van zárva. 161. 225. A tényállás megállapítása a felebbezési bíróságnak akkor is feladatához tartozik, ha az ügy szóbeli tárgyalás mellőzésével nyilvános olőadás alapján intéztetik el. 214. 293. A felebbezési bíróság a felebbezés nyilvános előadásával elintézett ügyben az elsőbirósági iratokból köteles ugyan a tényállást megállapítani, de a megállapításnál az elsőbirósági iratokban felhozott ténykörülményeket szabadon mérlegelhetvén, azokból az elsőbiróságétól eltérő következtetést vonhat le. 208.' 283. Az észrevételekben szóbeli tárgyalás kérelmezése nélkül felhozott újabb körülményt a felebbezési bíróság törvényszerűen hagvja fisveimen kívül. 378. 513. A felebbezés nyilvános előadása esetében annak az Írásbeli felebbezésben kifejezett kijelentése, hogy a felebbező az Ítéletet egészben vagy mely részben támadja meg, és hogy annak minő megváltoztatását kéri, a felebbezésnek oly lényeges kelléke, hogy annak hiánya nem a felebbezésnek pótlás végett visszaadását, hanem visszautasítását vonja maga után. 301. 410. 180. §. A felülvizsgálat. (A felfolyamodás kizárására vonatkozó határozatokat a -Hí. alatt.) A kir. törvényszéknek mint felülvizsgálati biróságnak Ítélete ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a per tárgyának értéke 200 frtot meghalad és a kir. törvényszék helytelenül tekintette a per tárgyát 200 frtot meg nem haladó értékűnek és ehhez képest helytelenül minősítette az elsőbiróság ítélete ellen beadott jogorvoslatot felülvizsgálati kérelemnek. 281. 383.