Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. I. kötet 1895, 1896, 1897. év első fele (Budapest, 1898)

XXIII A felek esetleges meghiteltetése a bíróság belátására van bizva. 154. -214. A peres feleknek eskü alatti kihallgatását a törvény nem (eltétlenül, hanem a bizonyítékok mérlegelésétől feltételezetten bizza a bíróság belátására. 380. 516. A fél eskü alatti kihallgatása csak akkor vehető alkalmazásba, ha más bizonyíték fenn nem forog. 124. 161. A felek eskü alatti kihallgatása csak akkor rendelhető el, ha más bizonyíték egyáltalában fenn nem forog vagy a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé. 322. 442. Az eskü alatti kihallgatás sorrendje. 272. 372. Az eskü alatti bizonyításnak a 90. §-ban megállapított sorrendjétől a bíróság csak akkor térhet el, ha a döntő ténykörülményre nézve a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé. 272. 373. A bíróság szabadon mérlegeli, hogy forog-e fenn az 1893: XVIII. t.-cz. 96. §-ában megállapított rendszerinti bizonyítási szabálytól eltérést indokolható, a 96. §-ban megjelölt kivételes eset. 36. 41. Eljárási szabályt sért meg a bíróság, ha a bizonyító felet hallgatja ki eskü alatt a nélkül, hogy az ő vallomását valószínűsítő okokat felsorolta volna. 24. 24. A fél vallomásának valószínűségét támogató adatokat a biróság szabadon mérlegeli. 42. 49. 45. 52. 68. 81. 286. 392. 376. 311. Alaki jogszabályt sért a biróság, ha a bizonyító fél hit alatti vallomását valószínűsítve nem látván, a bizonyítandó ténykörülményt bizonyítatlannak tekinti, a nélkül, hogy arra a bizonyító fél ellenfelét hit alatt kihallgatta volna. 242. 329. A fél eskü alatti kihallgatása esetében az ellenfél eskü alatti kihallgatása nem mellőzhető, ha ez iránt kellő időben kérelmet terjesztett elő. 311.425. Azonos a kir. Curia I. G. 210/96., 1. G. 244/96., I. G. 339/96., I. G. 373/90. sz. h. (F. II. 41., 72., 142., 177.) A félnek vallomására megesketése mellőzhető akkor, ha a biróság nem a vallomás alapján nem dönti el a pert. 102. 129. A fél vallomásában mutatkozó ellenmondás az ő esküre bocsátását feltétlenül nem akadályozza. 325. 440. Kereskedelmi könyvbe történt bejegyzés, mint esküvel kiegészítő részbizonyíték. 173. 239. Ha a fél a másik fél eskü alatti kihallgatását az elsőbirósági eljárásban nem ellenezte, már az elsőbiróságnál megszűnt az a joga, hogy e miatt felszólalhasson; felszólalása tehát a felülvizsgálati eljárásban sem vehető figyelembe. 109. 271. Valamely ténynek az eskü alatti kihallgatásra meg nem jelenés alapján a tárgyalás egész tartalmának mérlegelése nélkül megállapítása szabálytalan. 158. 219. Felülvizsgálat tárgyát nem képezi azoknak az okoknak mérlegelése, melyek alapján a felebbezési biróság eldönti azt a kérdést, hogy az eskü alatti kihallgatásra az elsőbiróság előtt meg nem jelent fél újabb kihallgatásra bocsátható-e? 314. 428.