Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)
-48 x Perjogi döntvénytár » .követelése fogalma alá nem tartozik az állami kezelésbe vett vállalatoellenében érvényesíteni kívánt végkielégítés. így ez a bírói érvényesítésből nincs kizárva. Indokolás. Végrehajtató a m. Kúria 1947 március 18. napján kelt ítélete alapján kérte a végrehajtás elrendelését 844 Ft 33 fillér végkielégítési összegkénnek 1945 október 1-től járó 5% kamatai és 350 Ft per'költség erejéig. Az elsőbíróság a végrehajtást csupán a perköltség erejéig rendelte el. A végzés azon része ellen, amely a végkielégítési összeg erejéig a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek nem adott helyt;, végrehajtató felfolyamodással, élt azzal az indokolással, hogy a végkielégítés nem azonos <& felmondási időre járó illetménnyel és erre vonatkozóan nem alkalmazható -a 12.660/1946. M. E. rendelet, mert a végkielégítés nem a felmondási időben teljesített munka ellenértéke, annak mérve a szolgálati időtől függ és lényegében a múltban teljesített szolgálatok ellenértéke, ilyképpen ez nem tekinthető a német megszállás megszűnése után és az 1946 július 28. napja -előtt esedékessé vált munkabérkövetelésnek. A felfolyamodás az alábbiak szerint alapos. Az állam és állami üzemek ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének tárgyában kiadott, 1946 november 1. napján hatályba lépett 12.660/1946. M. E. rendelet hatályát az 1947 január 3. napján kmirdetett 24.910/1946. M. E. sz. rendelet kiterjesztette a 23.550/1946. M. E. sz. ren•delet szerint állami kezelésbe vett vállalatok részére teljesített áruszállításból, vagy más magánjogi jogcímen teljesített szolgáltatásból eredő követelésekre. ' . A két rendelet szövegezése azonos a tekintetben, hogy >>áruszállításból vagy'más magánjogi jogcímen teljesített szolgáltatásból eredő követelést« nem lehet érvényesíteni bírói úton. A tekintetben is azonos a szövegezés, hogy a német megszállás megszűnjése után, de az 1946. évi július 28. napja előtt teljesített fenti szolgáltatásokból eredő követeléseket zárja ki .a bírói érvényesítésből. Azonos szövegezés mellett kétségtelen, hogy mindÖtét rendeletnek az értelme és annak jogi terjedelme is azonos. A 12.660/1946. M. E. sz. rendelet még kizárólag az állam és állami üzemek ellen támasztott követelések érvényesítésének korlátozása tárgyában adatott ki. 4 Ennek folytán a rendelet 1. § szerinti »más magánjogi jogcímen teljesített szolgáltatásból eredő követelés« meghatározás értelemszerűen nem vonatkozhatik az alkalmazottak szolgálati munkaviszonya folytán járó illetmények bírói érvényesítésből kizárására. . . A rendelet helyes értelmezése szerint tehát a bírói úton való érvényesítésből nem ilyen természetű követelések zárattak ki, hanem nyilván-