Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)
Perjogi döntvénytár 19. 17 /. (Pp. 480. §, Te. 32. §, Pp. 224. §.) Ha a fél fellebbezési eljárás során — a Msedelmeskedésében való hibátlanságának nyomban való valószínűsítése mellett — nóvumokat hoz fel, módot kell adni az ellenfélnek arra, hogy az új bizonyítékokra vagy tényállításokra a szükséges tájékozódás megszerzése után nyilatkozhassék és, ha ennek lehetősége a tárgyaláson nincsen meg, e célból új határ' napot kell kitűzni. II. (Pp. 388. §, MTJ. 1150. §.) Részítélettel megítélése a kezes ellen a föadós vagyontalansága folytán annak a legkisebb összegnek, amellyel a föadós legalábbis minden esetre adós, és pedig az átértékelésben a búzaár, mint kikötött értékmérő elvetésével, az árindex alkalmazásával. Indokolás : I. A felperes a perben két követelést érvényesített éspedig az I. és III. r. alperesékkel szemben az F/3, jelű kölcsön- és kezességi szerződés alapján 51.200 Ft-ot, a II. és III. r. alperesekkel szemben pedig a F/l jelű kölcsönszerződés alapján 100.000 Ft-ot vett keresetbe. A felperes a fellebbezési tárgyalás során becsatolta az F/y jelű, 1947. évi május hó 1. napján kelt okiratot, mely szerint a felperes és a II és III. r. alperes az elsőbírói ítélet meghozatala után abban állapodtak meg, hogy az utóbb említett alperesek az ítélet ellen benyújtott fellebbezésüket visszavonják és a II és III. r. alperes a perben érvényesített követelés teljes kiegyenlítésére 130.000 Ft tőkét, az ez után az 1947. évi január hó 1. napjától járó 6% kamatot s az eddig megállapított perköltségeket, továbbá a végrehajtási és telekkönyvi bekebelezési költségeket az 1947. évi szeptember hó 1. napjáig köteles megfizetni a felperesnek. Amennyiben a II. és III. r. alperes fizetési kötelezettségét az utóbb említett időpontig nem teljesítené, a felperes eredeti követelését jogosult a II. és III. r. alperes ellen érvényesíteni. A II. és III. r. alperes képviselője a fellebbezési tárgyalás alkalmával az annak során becsatolt, fentebb ismertetett okiratra nyilatkozni nem tudott. A Te. 32. §-a megengedi ugyan, hogy a fél a tárgyaláson — annak valószínűvé tétele mellett, hogy azt előbb nem tehette — olyan új bizonyítékot vagy tényállást hozzon fel, amelyet az elsőbíróság előtt nem érvényesített ; viszont azonban ily esetben a Pp. 224. §-ának harmadik bekezdése értelmében módot kell adni az ellenfélnek arra, hogy az új bizonyítókra vagy tényállításra a szükséges tájékozódás megszerzése után nyilatkozhassék és, ha ennek lehetősége a tárgyaláson nincs meg, e célból új határnapot kell kitűzni. Perjogi döntvénytár ' 2 »