Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

Perjogi döntvénytár 13 kebbre, mert a rendelet maga minden korlátozás nélkül szól a távollévők gondnokának képviseleti jogáról ; a hivatkozott törvény 28. § d.) pontja szerint pedig nemcsak az ismeretlen helyen távollévőknek, hanem azoknak az ismert helyen tartózkodóknak is rendelendő gondnok, akik a hazajövetelben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak. Az 1869 : IV. tc. 19. §-a szerint a bíró a rendeletek törvényességét vizsgálni köteles, de nem vizsgálhatja azok célszerűségét vagy kiadásuk indító okát, mert ez meghaladja hatáskörét. A magyar Kúria a rendelettel kapcsolatban már több ítéletében (P. V. 2.741/1946., P. V. II. 151/1946.) kimondta, hogy a háborús viszonyok következtében távollevő részére árvaszékileg kirendelt gondnok a kirendelés idejétől kezdődő hatállyal jogosult a gondnokok nevében és képviseletében pert indítani, illetve a gondnokolt ellen indított perben utóbbit képviselni. Minthogy tehát a törvény 87. §-a a gondnoknak minden perben való képviseleti jogkört biztosít, ennélfogva a jelen családjogból eredő vagyoni perben megáll a gondnok képviseletei jogköre. Budapesti ítélőtábla, P. III. 4.463/1947 — 1947 november 14. 15. (Pp. 350. §.) A szőlőingatlan árának kialakulásában szerepe van ugyan a létesítmény előállítási költségének, az áralakulás azonban mégsem ennek az elméleti jellegű számításnak az eredménye, hanem mindenkor a kereslet és kínálat függvénye. Indokolás : A felperesi felülvizsgálati támadásnak egyedül az a fellebbezési bírósági megállapítás volt a tárgya, hogy a peres ingatlanok az 1942. évi november 25-én történt értékesítés idekén D ölenként 80 f-nél többet nem értek. Ez a támadás arra alapíttatott, hogy a fellebbezési bíróság nem rendelt el újabb szakértői bizonyítást az eladott szőlőingatlan értékének olymódon megállapítása céljából, hogy a kiindulópontul a szőlő betelepítési költsége szolgáljon s ehhez hozzá számíttassék a puszta föld s a hajlék értéke. Kétségtelen ugyan, hogy az árképződésben szerepe van a létesítmény előállítási költségének, az áralakulás mégis nem ennek az elméleti jellegű számításnak az eredménye, hanem mindenkor a kereslet és kínálat függvénye. Nem került tehát ellentétbe a fellebbezési bíróság a rendes gondolkodás szabályaival, midőn megállapítása alapjául a szakértőknek a forgalmi és jövedelmezőségi adatokat is szem előtt tartó véleményét vette s mellőzte a szakértői bizonyításnak a felperes által kívánt irányban kiegészítését, illetőleg újból foganatosítását.