Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam II. kötet (Budapest, 1949)

• Perjogi döntvénytár IX díjában, holott az ezirányú intézkedésnek csak a végítéletben lett volna helye. A kötelék kérdését ugyanis a fellebbezési bíróság eldöntötte, a házasságvédőnek az ügyben további teendője-nincsen, a házasságvédő díját pedig a kötelék kérdésében pervesztes félnek kell viselni. A fellebbezési bíróság azonban nem kötelezte — a Te.55. §-ának megfelelően — a felperest a házasságvédői díj előlegezésére, ezért a Kúria az ítéletet megfelelően kiegészítette 16 67. Ha a viszontkereset a kereseti igény jogalapját támadja, a kereseti követelésre vonatkozólag elkülönített végítélet hozatalának nincs helye 64 19. Részítélettel megítélése a kezes ellen a főadós vagyontalansága folytán annak a legkisebb összegnek, amellyel a főadós legalább is minden esetre adós, és pedig az átértékelésben a búzaár, mint kikötött értékmérő elvetésével, az árindex alkalmazásával 17 20. Határozott időszakra vonatkozóan érvényesített jog fenn vagy fenn nem állásnak a kérdésében keletkezett bírói döntés jogereje a más. (későbbi) időre járó járadékok felemelésének a kérdésére már a Pp. 413. §-ának anyagi jogi rendelkezést is tartalmazó szabályánál fogvá sem terjedhet ki 19 Az ítélet jogereje. (Pp. 410—413. §-ai.) 21. A Pp. 413. §-ára alapított kereset elbírálása, ha az anyaper iratai elvesztek. A tartásdíj felemelése iránti perben a jogsegély ebből azokból meg nem tagadható '. 23 22. Az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően a kártérítésre jogosult kiskorú gyermekek nem igényelhetik együttesen az elhalt eltartójuk jövedelmének bizonyos hányadát, hanem csak ahhoz van joguk, hogy az, amit az eltartó életében a jövedelméből egyenként fordíthatott, részükreJkülön megítéltessék. Az a körülmény tehát, hogy az egyik testvér időközben keresőképes lett, a másik pedig meghalt, nem tekinthető olyan változásnak, amely a Pp. 413. §-a értelmében alapul szolgálhatna a kk. felperes részére az alapperben megítélt járadék mennyiségének megváltoztatására vagy megállapítására. Ezek szerint tehát a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül, a bírói gyakorlatnak megfelelően, vette alapul a járadék összegszerű megállapításánál az alapperbeli bíróság által megszabott arányt 24 85. Róm. kath. érsekségi ingatlanvagyon állami tulajdonba vételének joghatása a kártérítő kötelezettségre 84