Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

ügyvédet rendelte ki. Helyesen állapította meg tehát a debreceni ítélőtábla, ítéletének fejében, hogy felperest előbb dr. S. M., majd dr. B. Zs. ügyvéd képviselte és helyesen járt el, amikor az ítéletet utóbb nevezett kezéhez vendelte kézbesíteni, mert nevezettet az Ügyvédi Kamara nem helyettesül, hanem mint önálló pártfogó ügyvédet rendelte ki. Dr. B. Zs. debreceni ügyvéd az ítélőtábla végítéletét 1944 július hó 27-én vette kézhez. Ezzel a felülvizsgálati határidő folyása megkezdődött, viszont a felperes felülvizsgálati kérelme csak 1944 augusztus 16-án érkezett az ítélőtábla főlajstromir ódájába. Felperes felülvizsgálati kérelmét tehát az előírt 15 napi határidő után terjesztette elő és mivel vétlen mulasztás esete nem forog fenn, a m. Kúria a felperes igazolási kérelmének nem adott helyt . (Kúria, P. 3498/1944/44. sz. 1946 március 27.) 76. /. (Pp. 453. §.) Igazolás kérdésében vétlenség valószínűsítése ügyvéd levelével. II. (Pp. 286. §.) Cáfoló tanúk kihallgatásának mellőzése a fél által ismert tényre vonatkozóan. III. (Pp. 425., 508. és 543. §.) A felülvizsgálati költségnek adópengőben megítélése. Indokolás : A felperes dr. K. A. A. budapesti ügyvéd levelével valószínűsítette az igazolási kérelme megállapítására szolgáló azt a ténykörülményt, hogy a per vitelével eredetileg megbízott s Gy.-án lakó ügyvédje a fellebbezési bíróság ítéletéről csak 1943. évi május hó 12-én szerzett tudo-' mást és azt e napon vette kézhez. Erre tekintettel nem lehet a felperes vétkes mulasztásának tekinteni, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem az ügyvédjének helyettese kezéhez történt kézbesítés napjától 1943. évi március hó 9-étől számított 15 nap alatt, hanem 1943. évi május hó 24. napján adta be, s ezért a Magyar Kúria a felperes igazolási kérelmének helyet adott és a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. Érdemben azonban a Magyar Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította. Az alapperben eljárt bíróságok megállapítása szerint a felperes már a bérleti szerződés megkötése előtt tudta, hogy a kibérelni szándékolt helyiség nedves és vállalta is annak a kiszárítását, bár tudomást szerzett arról is, hogy a falak nedvessége a talaj nedvességétől származik. Perjogi döntvénytár 4 49