Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

az ügy érdemében tartott tárgyalás során is, sőt a Pp. 494., 495. és 49$. § ainak korlátai között a fellebbezési tárgyaláson is új perújítási okok és bizonyítékok legyenek felhozhatók. (P. V. 122/1940—19.) 17. (Pp. 541. §.) A szerződés hatálytalanítása folytán a felek között az előbbi áUapot visszaállítása iránt a bíróságnak hi va tálból is intézkednie kell. (P. V. 2890/1941—22.) * 18. (Pp. 571. §.) A kellő időben a bíróság elé hozott, nyilvánvalóan alkalmatlan perújüási ok nem vonhatja maga után az elkésetten érvényesített egyéb perújüási okok felelevenedését s nem idézheti elő az alapperben felmerült s esetleg nem mérlegelt bizonyítékok méltatásának a szükségét. (P. V. 4864/1941—35.) 19. (Pp. 80. §.) A telekkönyvi érdekelteknek a tulajdonközösség megszüntetési perbe bevonása csak akkor mellőzhetetlen, ha a megszüntetésnek ézándékölt módja az ő jogaik sérelmével járhatna. (P. V. 4519/1942—22.) 20. (Pp. 521. Te. 37. §.) Igaz ugyan, hogy a Te. 37. § ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés: a felülvizsgálatnak értékre tekintet nélkül való megengedése általában nem vonatkoztatható a végrehajtás megszüntetése iránt indított perekre, ezek a perek ugyanis rendszerint nagy elvi jelentőséggel nem bírnak és csupán célszerűségi szempontból utaltattak a végrehajtást elrendelő bíróságnak a hatáskörébe, ámde az O. K. H. ellen folyamatba tett ilyen perek közvetlenül érintik azt a közhasznú tevékenységet, amelyet az alperes az ország földhitelszükségletének minél gyorsabban és olcsóbban ellátása érdekében kifejt, éppen ezért nagyobb fontosságúak, mint egyéb végrehajtás megszüntetési perek. (P. V. 136/1942—28.) 20