Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

8.. (Pp. 180. §. 2 pont. 7450/1941. M. E. R.) Átvonuló német katonai alakulatok által okozott kár iránti igény közvetlenül a polgári bíróság előtt volt érvényesíthető a m. kincstár ellen, ha a kárbejelentés , felett a honvédelmi miniszter az előírt 6 hónapi határidőn belül nem határozott és ha legalább az ítélet hozatala idejében a jelzett határidő lejárt. (Kúria, 1945. évi november hó 8. P. VI. 3068/1944/33. szám.) 9. • i". (Pp. 180. §. 6. p.) A 231.300/1944. B. M. sz. rendelet rendelkezése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó vagy hazajövetelükben és vagyonuk kezelésében gátolt zsidók részére az árvaszék által kirendelt gondnok a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre, a korlátozott képviseleti hatáskörnek a keretében, az általa gondnokolt nevében kereset indítására is jogosult. Indokolás. A m. Kúria : A 231.300/1944. B. M. sz. rendelet rendelkezése szerint a községi elöljáróság (polgármester) az ismeretlen helyen tartózkodó vagy haza jövetelükben és vagyonuk kezelésében gátolt zsidókat az árvaszéknek abban az esetben is bejelenteni köteles, ha a távollét, illetve gátbltság kezdete óta egy év még nem telt el. A bejelentést azonban csak abban az esetben kell megtenni, ha a távollévő zsidó" egyén megbízottat nem rendelt, ha a megbízott a vagyonkezelésben akadályozva van, vagy érdeke megbízottja érdekével összeütközésbe jött, végre, ha a megbízás megszűnt. # Az árvaszék viszont a hivatkozott rendelet további rendelkezése szerint a távollévőket késedelem nélkül tartozik a Gyt. 28. §. első bekezdésének d) pontja alapján gondnokság alá helyezni, részükre gondnokot rendelni ét a gondnokot arra utasítani, hogy a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele ügyében kiadott 1600/1944. M. E* számú rendelet f 1. §-ában foglalt bejelentés kötelezettségének — amennyiben a bejelentés meg nem történt meg — tegyen eleget. Ennek a rendeletnek most ismertetett tartalma — a gondnoknak adandó fentebb hivatkozott utasítástól eltekintve — az abban érintett zsidókra nézve nemcsak hogy nem hátrányos, hanem ellenkezőleg éppen azok érdekét védőnek jelentkezik, miért is a rendeletnek ez a hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó és a polgári jogegyenlőség elvét nem sértő része a 200/1945. M. E. számú rendelet által hatályon kívül helyezettnek nem tekinthető és annak alkalmazását az utóbb hivatkozott" rendelet nem tiltja. . J5