Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

teni a férjnek az érdemtelenségre vagy bármely más jogmegszüntető körülményre alapított követelését is. A házassági per megindulása után tehát, annak tartama alatt, az í}y jogmegszüntető körülmények sem érvényesíthetők többé polgári pprúton, hanem csak a Pp. 674. §-ában szabályozott külön eljárás útján. Nemcsak a követelés és ellenkövetelés összefüggése, a jogot megalapító és a jogot megszüntető körülmények rendszerinti kapcsolata hozza szükségképpen magával, hogy ugyanabban az időben a döntés joga mindkét irányban ugyanegy bíróság hatáskörében legyen, de indokolja ezt a törvénynek világosan felismerhető szándéka is, amelyet a Ht. 102. §. juttat kifejezésre, amikor jogot ad a házassági per bírájának arra, hogy férjet a tartás alól felmenthesse. Ez a rendelkezés azt mutatja, hogy — eltekintve az életközösség megszakadásában való vétkesség kérdésétől, amelyet a Ht. 98. §. rendszeresítésével a házassági per tartamára a felek jogvitájából teljesen kikapcsol (magyar Kúria P. III. 2501/45/1940.) a törvény a Pp. 674. § ában szabályozott külön eljárás keretében a jogmegszüntető körülmények érvényesítésének is teret kíván adni. Egyébként a követelésnek, illetve ellenkövetelésnek különböző bírói úton való érvényesíthetése már csak azért sem engedhető meg, mert ezzel lehetővé válnék az, hogy a párhuzamosan eljáró bíróságok ugyanabban a kérdésben egymással ellentétesen határozzanak, ami padig nemcsak a felek, de a közérdek szempontjából sem volna kívánatos. Mindezek alapján azt kellett megállapítani, hogy a keresetei* illetően ezúttal a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló körülmény forog fenn. Ez a körülmény pedig az előbb hivatkozott § utolsó bekezdésében foglaltak értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő. Felperes a fellebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelemmel támadta meg, a Pp. 540. §. értelmében pedig a felülvizsgálati bíróság a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló körülményt hivatalból veszi figyelembe akkor is, ha a fellebbezési bíróság efelől hozott határozata jogerőre emelkedett, ezért a m. Kúria a Pp. 182. §-ának 1. bekezdése, 183. §, 543. §. 1. bekezdése és 547. §-a alapján a rendelkező rész értelmében határozott. (Kúria, 1945. évi november hó 28. P. III 209/1945/17. szám.) 7. (Pp. 180. §. 2. p.) Hivatali kötelesség megsértése alapján a kincstár, illetve törvényhatóság ellen indított kártérítő keresetnek nem perjogi előfeltétele az, hogy a miniszter felelősségét az 1848: III. t.-c. 34. §-ban említett kivételes hír óság előzetesen megállapította legyen, II