Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

esetben pedig a pert a szünetelés után továbbfolytató hitelező a szünete­lésre alapított elévülési kifogással szemben a körülményekhez képest sike­resen hivatkozhatik. A jogegységi tanács ezeknek az indokoknak alapján a döntése alá utalt vitás elvi kérdést elörebocsátott határozata szerint oldotta meg. (A m. Kúria jogegységi tanácsának 112. számú polgári döntvénye, Buda­pest, 1945. évi december hó 10. napján.) 3. (Pp. 180. §. 1. p.) A városi közművek vezetésévél megbízott személynek nem eskü vagy fogadalomtétel kötelezettségével történt alkalmaztatásából a felmondás idejére érvényesített járandósága polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Közszolgálati alkalmazott fogalma. Indokolás. A m. Kúria : A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint közszolgálati alkalmazottaknak azok tekintendők, akiket az állam, a törvényhatóság, vagy a község hatósági teendők s általában közigazgatási működés ellátására vagy közvagyon kezelésére eskü- vagy fogadalom­tétel kötelezettségével kinevez, megválaszt vagy s külön megbízással alkalmaz. E kellékek bármelyikének hiányában nincs közszolgálati viszony. Sem a felperes pályázati kérelmének alapjául szolgált 15.688/1941. számú polgármesteri felhívásban, sem a felperes ajánlatát elfogadó 12. Kgy/1942. képviselőtestületi véghatározatban, sem pedig a felek között ennek megfelelően létrejött írásbeli szolgálati szerződésben nincs adat arra, hogy az alperesi közművek vezetésével megbízott felperes eskü vagy fogadalomtétel kötelezettségével fogadtatik fel. A felperes sem állásának elfoglalása alkalmával, sem a majdnem egy éven át tartott alkalmaztatás i ideje alatt esküt vagy fogadalmat az irányadó tényállás szerint nem is tett. Már ennek folytán^ a felperest közszolgálati alkalmazottnak minősí­teni nem lehet és szolgálati jogviszonyát nem közjogi, hanem magánjogi jellegű jogviszonynak kell tekinteni. Az ezzel ellentétes fellebbezési bírósági megállapítás tehát téves. A magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek csak abban az eset­ben nem tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket kifejezetten akár a közigazgatási hatóság hatás­körébe, akár valamely külön bíróság hatáskörébe utalja. A jelen esetben ilyen jogszabály nincs, ezért a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely a kereseti igényt polgári bíróság hatáskörök tartozónak minősítette, elvileg helyes. Téves azonban az a megállapítása, hogy a felperes követelése kár­térítési követelés. 6

Next

/
Thumbnails
Contents