Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

jogerőre képes. Csak az ily indokbeli rendelkezés, intézkedés irányadó más perben, vagy újított perben. Ily eset nem igen fordulhat elő más módon, mintha a rendelkező részbe tartozó döntés tévesen egészben vagy részben (pl. perköltség viselése kérdése) a megokoló részbe kerül. Ily anyagi jogerőre nem képes semmiféle még oly lényeges kijelentés vagy megállapítás, ugyanis peres felek jogviszonyaira a jövőre vonatkozóan kihatással nem bírhat. Amennyiben ily kijelentés vagy megállapítás későbben vitássá válik, ezt teljesen önállóan újból érdemleges döntés tárgyává kell tenni. A Pp. 441 §-a csak kétféle anyagi jogerőt ismer ; 1. a keresettel érvényesített jog és 2. a határozat szükségképeni következményei tekintetében. Az ezen a körön kívül eső még oly fontos kijelentés vagy megállapítás tekintetében nincs még egy harmadik jogerőhatás is. Nem is szükséges, mert azok más perben nem is irányadók. Azonos alapon valljuk azt a tételt is, hogy a pernyertes fél a javára szóló ítéletet az indokolás meg nem felelő volta alapján fellebbvitellel meg nem támadhatja, legfeljebb a Pp. 408. §-a alapján a tényállás kiigazítása kérhető, de ez is csak akkor, ha ez ugyanabban a perben még időszerű lehet, ha pl. az alsó bíróság kiigazítható hibát követett el, ami a felső bíróság s különösen a felülvizsgálati bíróságnál különben irányadóságánál fogva fontos gyakorlati jelentőségű lehet. A perrend közjogi jellegénél fogva csak a szükséges és fontos perbeli cselekmények végzésének van helye. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY DÖNTVÉNYTÁRAK 150