Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

Ezek a földbirtokrendezó testületek. ( . . .mint a fejben . . . ) A földbirtokrendező testületek által törvényes hatáskörükben eldöntött ennek a kérdésnek a vizsgálatába a rendes bíróságok — ide vonatkozó kifejezett rendelkezés hiányában — nem bocsátkozhatnak, mert ez ellentétben állana az 1869. évi IV. tc. 1. §-ában foglalt azzal az alapvető hatásköri szabály lal, amely szerint sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Ez a hatásköri szabály arra az esetre is áll, ha az eljárt földbirtokrendező testületek a határozatok meghozatalánál a jelen pernek tárgyául szolgáló csikó tulajdonosának a személye tekintetében valóban tévedésben voltak. Ez a felperes által állított körülmény ugyanis valósága esetén iscsak arra szolgálhat alapul, hogy a megváltási ügyben eljárni hivatott földbirtokrendezó testületek a tévedésük következményét a maglik hatáskörében megszüntessék, ellenben a rendes bíróságoknak a közigazgatási hatóság eljárásába való beavatkozását és az eljárt földbirtokrendező testület határozatának a rendes bíróság részéről történő felülbírálatát megengedetté nem teszi. Ehhez képest a kereset érvényesítése a polgári perútra egyáltalában nem tartozik, következőleg a Pp. 180. § 1. pontjában említett pergátló körülmény fennállása folytán a fellebbezési bíróságnak a pert megszüntető határozata az eljárási szabályoknak megfelel., ezért a m. Kúria a felperes alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmét elutasította. (Kúria, P. V. 999/1946. sz. - 1946. október 22.) 136. (Pp. 180, § 1. p.) A földreform során megváltott szőlöingatlan termésének megosztása iránti igény nem tartozik rendes bírói útra és pedig a térítés összegének a Földbirtokrendező Tanács megállapítása után sem Indokolás : A kereset szerint a felperesnek telekkönyvön kívüli tulaj donát tévő szőlőingatlanát a földreform során megváltották és azt részben az alpreseknek osztották ki, akik az 1945. évi termést megosztani nem hajlandók annak ellenére, hogy a Megyei Földbirtokrendező Tanács 2697; 1945. számú határozatával kimondta, hogy a termés fele a felperest illeti. Kéri ennélfogva az alpereseket a termés felének természetbeni kiadására kötelezni. Ebből a kereseti előadásból megállapítható, hogy a felperes az alperesekkel nem magánjogi jogcímen került jogviszonyba, hanem a földreform 121