Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

csak a törvénytelenségtől jüyyó jogra, i-lletve a Pp. 130. § áru alapított kereset es tében a törvénytelenséytől füygö joyviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítására, míg maga a törvénytelenséy kérdése az ily perekben csupán az ítéleti rendelkezés indokolásaként esetileg (incidentuliter) tehető bírói döntés tárgyává. Indokolás : A gyeimek származásának törvényességét egyedül a férj támadhatjá meg. Ennek a családjogi szabálynak az alapgondolata nyilvánvaló. Nemcsak erkölcsi okból, de közérdekből sem engedhető meg, hogy a házasságban született gyermek törvényes családi állapotát és ezzel a házasélet tisztaságát s a feleség hitvestáfsi hűségét bárki tetszése szerint bálimkor megtámadhassa. Ugyanez az alapgondolat érvényesült a 16. számú határozatban is, amely elvi éllel juttatta kifejezésre ezt a jogszabályt és egyben az akkori állandó bírói gyakorlatra utalással határozta meg a megtámadási jognak a férj örököseire való átszállásának az eseteit. Ezen a jogi helyzeten azonban ielöközben lényeges változást idézett elö a Pp. 700. §-a, amely akként rendelkezik, hegy a férj részéről a gyermek törvényességének a megtámadása iránt indított perben a férj vagy a gyermek halála esetében a 676. §-nak a semmisségi perre vonatkozó rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. Eszerint pedig ily esetben a per érdemében nem folytatható és a hozott határozat az érdemben hatályét veszti. Már pedig, ha a férj részéről megindított per sem folytatható tovább a férj halála esetében, tehát az örökösök a férj részéről megindított perbe sem léphetnek be, ebből önként következik, hogy a Pp. életbelépése óta a fenti elvi határozat a megtámadási jog átszállására vonatkozó részében a Pp. 700. §-ának rendelkezése folytán gyakorlatilag többé alkalmazásba nem jöhet, s a férj halála után harmadik sze mély, — tehát az örökös is, — a Pp. 701. §-a értelmében csak a gyermek törvénytelenségétől »fi:ggő jogait< érvényesítheti s a Pp. 130. §-ára alapított perrel is csak a gyermek törvénytelenségétől függő >>jogviszony vagy jog« fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt léphet fel. Az ily perekre vonatkozóan azonban változatlanul hatályban maradt az érintett elvi határozatban kifejezésrejuttatott jogszabály, vagyis, ha a férj a gyermek törvényességet nem támadta meg, halála után harmadik személy ily perrel is csak akkor léphet feh ha a férj a gyermek létezéséről nem tudott, avagy ha a szükséges lépések megtételében akadályozva volt. Egyedül az felel meg annak az alapgon dolatnak, amelyen a felhívott anyagi jogi szabály nyugszik. Ilyen értelem bén veszi át a jogszabályt 188. §-éban a Magyar Polgári Törvénykönyv jáyaslata is. Mai jogunk szerint tehát a (. . . mint a fejben . . .)