Antalfy Mihály (szerk.): Perjogi döntvénytár Új folyam I. kötet (Budapest, 1948)

száll át : o rá, hanem ö is az ajándékozótól .szerzi meg azt a vagyont, amelyet ez az ajándékozási szerződéssel az első megajándékozott halálának időpontjától kezdődő hatállyal neki juttatott. Az ajándékozott vagyontárgyak tehát nem is tartoznak az első megajándékozott hagyatékához. Ezeknélfogva abban az esetben, ha az ajándékozási szerződésnek (peren kívül el nem bírálható) értelmezése, joghatálya, vagy az arra alapított jogok tekintetében az örökösök és a megajándékozott között (aki az örökhagyó nevén álló ingatlanok tulajdonát igényeli) a hagyatéki tárgyaláson vita támad és a vita tárgyában nem lehet egyességet létrehozni, ami az adott esetben njálvánvaló — akkor az eljárásra az 1894 : XVI. tc.-nek nem a 85. §-a, hanem az eset hasonlóságánál fogva a 70*. §-a irányadó, vagyis, a (. . . mint a II. fejben . . .) (Kúria, Pk. í. 7 58/1946/10. sz. — 1946 május 28.) 95. (Vht. 36. §. — Ppé. 41. §.) A már feljegyzett végrehajtási jog érvényesítése végett a végrehajtást szenvedők ingatlana haszonélvezetének végrehajtási zár alá vételét a halasztó hatályúnak nyilvánított végrehajtás megszűntetése iránti kereset nem akadályozza. Indokolás. A sátoraljaújhelyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a végrehajtató javára végrehajtási jog feljegyzését rendelte el a végrehaj: tást szenvedők tulajdonába tartozó és a sátoraljaújhelyi 3102. sz. telekkönyvibetétben A-f-1 sor alatt felvett ingatlanra és annak haszonélvezetére, majd az 1943. évi szeptember 5. napján Tk. 5322/1943. sz. végzésével az ingatlan haszonélvezetének végrehajtási zár alá vételét és zárgondnok bevezetését rendelte el. A sátoraljaújhelyi törvényszék mint felfolyamodási bíróság ezt a végzést Pkf. 2396/1943/2. sz. végzésével megváltoztatta és a végrehajtatót a zárlat elrendelése iránti kérelmével elutasította azzal az indokolással, hogy a végrehajtást szenvedők által folyamatba tett végrehajtás megszüntetése iránti perben a bíróság a keresetet halasztó hatályúnak mondta ki. Az 1912 : LIV. tc. 41. §-ának utolsó bekezdése értelmében — amenynyiben az 1881 : LX. tc. vagy az előbb idézett törvény mást nem rendel — e törvényszakasz második bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni minden esetben, amelyben a törvény valamely cselekménynpk a végrehajtás folytatására halasztó hatályt tulajdonít. 68