Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 57 áttétele iránti kérelem előterjesztése a felperesnek csak joga, de nem egyúttal kötelessége is, és e kérelem előterjesztésének elmaradása nem zárja el a felperest attól, hogy az előző per jogerős megszüntetése után élhessen a Te. 12. §-ában foglalt rendelkezéssel kiegészített, de egyébként hatályban maradt Pp. 184. §-ában meghatározott jogával. (Kúria 1934. márc. 21. P. VII. 4154/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 68., XVIII. 58., 76., 107. 79. Ha a felperesi részvények csak a kereset beadása után adattak el, vagy a felperes csak a per folyamán, vagy annak körülményeiből értesülhetett arról, hogy részvényei visszaadásának jogi, vagy tárgyi lehetősége megszűnt, akkor a felperes a természetben való teljesítés helyett a dolog egyenértékét, a keresetváltoztatás tilalmának megsértése nélkül követelheti. (Kúria 1934. jan. 30. P. IV. 5783/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 7., III. 59., XVIII. 45. ; Hiteljogi Dtár XII. 86., 129. ; Térfy-gyüjt. XII. 913., XVII. 514. 80. Ha a fél a per során becsatolt szerződés megilletékezése miatt keresetét az illeték összegével kiegészíti, ezt nem lehet új keresetnek tekinteni, hanem csupán a Pp. 188. §-ának 2. pontjában körülírt keresetfelemelésnek. (Kúria 1933. dec. 13. P. VII. 1157/1933. sz.) = V. ö. 81. sz. 81. Ha a tisztességtelen verseny abbanhagyása iránti perben a felperes oly új kérelmet terjeszt elő, hogy az alperes valamely felirat abbanhagyására is köteleztessék, az alperesnek ez a sérelmezett cselekménye a keresetbe vett abbanhagyási igénynek nem járuléka, hanem az abbanhagy ási követelésnek alapja lévén, a felperesnek ez irányú követelése nem keresetfelemelésnek, hanem új keresetnek minősül. (Kúria 1934. febr. 21. P. IV. 4702/1933. sz.) = V. ö. előző sz.