Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)
Perjogi Döntvénytár. 33 beállott jogerőre emelkedéstől, hanem a vele szemben korábban beállott jogerőre emelkedéstol számítandó. (Kúria 1933. dec. 6. P. IV. 3441/1933. sz.) Indokok: Az alapperben hozott elsőbírósági ítélet megállapította, hogy a gazdatiszti minőségben alperesek alkalmazásában állott felperest mely címeken mennyi járandóság illette és a többi alperessel egyetemleg perújító alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek két évre esőleg őt megilletett járandósága hátralékaképpen 4720 P 77 fillér tőkét, ez után 1927. szeptember 16-tól járó 8 % kamatot és bizonyos részköltséget fizessen, 12,205 pengő 06 fillér és járulékai iránt indított keresetének többi részével a felperest elutasította. Ezen ítélet ellen perújító alperes nem fellebbezett, de fellebbezett a többi alperes azon az alapon, hogy állításuk szerint a felperes velük kiegyezett és azon az alapon is, hogy kifogásolták a felperes részére megítélt követelés mennyiségét is, a felperes viszont a végből fellebbezett, hogy keresetének elutasított része is megítéltessék. A perújító alperes az alapperben a fellebbezési tárgyaláson azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az elsőbíróság ítélete helybenhagyassék és ezt a fellebbezési kérelmét meg nem változtatta. Minthogy perújító alperes az alapperben a fellebbezési eljárás során a fentiek szerint cselekvőleg lépett fel, a Pp. 80. §-a értelmében semmikép nem lehet szó arról, hogy a többi alperes fellebbezése vele szemben is hatályos volt volna. Ehhez képest az alapperbeli fellebbezési szóbeli tárgyalásnak 1930. évi április hó 23-án bekövetkezett befejeztével, amely napon meghozott ítéletét a fellebbezési bíróság ugyanakkor ki is hirdette, jogerőssé vált perújító alperessel szemben az első"bíróság ítélete. Az alapperbeli fellebbezési bírósági ítélet egyes tételek felemelésével az elsőbírósági marasztalási összegen felül további 410 pengő tőke, kamata és a fellebbezési költség fizetésére kötelezte egyetemleg az alpereseket — köztük perújító alperest is. A perújító alperes a fellebbezési bíróság ítéletének csupán a vele szemben jogerős elsőbírósági ítéletben megállapított marasztaláson felüli további marasztalása ellen adhatott volna be felülvizsgálati kérelmet, ámde az ellen sem élt felülvizsgálati jogorvoslattal. A többi alperes az alapperbeli fellebbezési bírósági ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadta meg, ugyanők felülvizsgálati kérelmüket 1932. évi február hó 3-án visszavonták és ennek Perjogi Döntvénytár. XIX. 3