Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 17 fejezésre juttatta azt a jogi felfogását, hogy e ténynek nem tulajdonít jogi fontosságot. A perújító okként érvényesíteni kívánt ez a tény tehát egyrészt nem is új, de másrészt lényegileg nem is a döntő tényállást érintő új bizonyíték. (Kúria 1933. okt. 19. P. II. 1035/1932 .fa.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 42., III. 74., V. 32., 34., IX. 49., XIV. 22. 20. Az újított perben emelt és elutasított viszontkereset értéke az alperesi felülvizsgálat megengedettsége kérdésében figyelembe veendő. (Kúria 1933. okt. 24. P. VII. 5210/1933. sz.) Indokok: Bár a fellebbezési bíróság által fel nem hívott Pp. 574. §-a értelmében a peres ügyben hozott határozatok ellen fellebbvitelnek annyiban van helye, amennyiben az illető bíróság határozata az alapperben megtámadható volt. az alapperben pedig alperesek — a most érvényesített viszontkereset hiányában — felülvizsgálattal nem élhettek volna, mert az 1931. évi október hó 14. napján, vagyis a Te. életbelépése után kibocsátott váltófizetési meghagyásban kitett 4052 pengő az ismertetett felülvizsgálati értékhatáron alul volt : a kir. Kúria megítélése szerint azonban a Pp. 574. §-ának hivatkozott rendelkezése csak oly esetre vonatkoztatható, amikor az újított perben ugyanazon jog és ugyanolyan mérvben tárgya az ítélkezésnek, mint az alapperben, de nem lehet irányadó oly — a jelenlegivel azonos — esetben, amikor az újított perben a bírói gyakorlat szerint (Kúria P. V. 4664/1925.) egyébként megengedett viszontkereset folytán, az alapperben jogerősen el nem döntött és a törvényes rendelkezésekben meghatározott fellebbviteli értéket meghaladó értékű jogi érdek is szolgál döntés tárgyául. = V. ö. Perjogi Dtár I. 42., 378., II. 403., IX. 50., 184., XI. 95., 97., 114., XV. 3., XVII. 103. 21. A bizonyítékok szabad mérlegeléséből okszerűleg következik, hogy a bíróság nem köteles a tanúnak a vallomását a maga egészében elfogadni, hanem azt a tényállás megállapításánál részben felhasználhatja, részben —egyik perbeli adatra tekintettel — mellőzheti. (Kúria 1933. okt, 25. P. II. 1839/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XI. 72. Perjogi Döntvénytár. XIX. 2