Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Perjogi Döntvénytár. 5 tc.-be becikkelyezett magyar-csehszlovák pénzügyi egyezmény végrehajtása tárgyában kibocsátott 2350/1930. M. E. sz. rendelet 3. § 2. bek. értelmében a korábban felfüggesztett azokat a pereket kell a Pp. 183. §, és az egyezmény 22. cikke értelmében megszüntetni, amelyeknek a tárgya az id. § 1. bek.-ben írt, vagyis a pénzügyi egyezmény 1. és 21. cikkében meghatározott követelés. Egymagában az a körülmény tehát, hogy a bíróság valamely pert korábbi jogszabály —nevezetesen a 9590/1922. M. E. számú rendelet alapján—felfüggesztett, a fent előadott további feltétel hiányában nem szolgálhat alapul a per megszüntetésére. Adott esetben pedig a per megszüntetésének a rendelet id. §-ában előírt további feltétele fenn nem forog, mert a per az alperesnek a felperesi tartozás fedezetére zálogul adott értékpapírok kiadása iránt indíttatott, a pernek tehát nem tárgya, hanem a perben eldöntendő annak a kérdésnek, hogy az alperesnek fennáll-e az értékpapírokra zálogjoga, csupán előkérdése az alperesnek az egyezmény 1. cikkében meghatározott készpénzkövetelése. Igaz ugyan, hogy ennek a kérdésnek eldöntése attól függ, hogy a felperesnek miként kell az értékpapírokat terhelő tartozást kifizetni, s illetve az 1919. március 1-én történt átutalással tartozását kifizette-e, ennek a kérdésnek eldöntését pedig a pénzügyi egyezmény, illetve a trianoni békeszerződés a rendes bíróság hatásköréből kivette, és a kiegyenlítő hivatalok, illetve a nemzetközi döntőbíróság hatáskörébe utalta. Ez a körülmény azonban alapul szolgálhat ugyan arra, hogy a per tárgyalása az illetékes hatóságok döntéséig felfüggesztessék (Pp. 234. §). de nem lehet ok a békeszerződés és a pénzügyi egyezmény által a rendes bíróságok hatásköréből ki nem vett per megszüntetésére. = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 6. 1. Ha a perindítást követően csődbe került alperesek részére kinevezett és képviseletükben perbelépett csődtömeggondnok, a kereseti követeléssel szemben előterjesztett érdemleges ellenkérelme szerint a kereseti követelés elutasítását kéri, nyilvánvaló kifejezést ad annak, miszerint a követelést nem ismeri el. Ily esetben nincs akadálya annak, hogy a kereseti igény jogszerűsége esetén az ítéletben -—-az alperesek ellen, a kereset indítása után megnyitott csődeljárás folytán — marasztalás helyett, csupán a kereseti követelés valódiságának és osztályozá-