Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

Tartálommutató. XXV Ingatlan sorrend. (Végr. t. 188—202. §.) Lap 39. II. A jelzálogos hitelezőt a későbbi jelzálogos hitelezők által kifogásolt követelése tekintetében nemcsak a végrehajtást szenvedővel szemben, hanem a kifogásoló hitelezőkkel szemben is perre kell utasítani : mert a kifogásolt követelésre vonatkozó bejegyzéseket követően jogot szerzett jelzálogos hitelezőknek is vagyoni érdeke fűződik ahhoz, hogy a perre utasított hitelező az érvényesíteni kívánt követeléseivel elutasíttassék, és mert az a körülmény, hogy az összes kifogásoló jelzálogos hitelezők a végrehajtást szenvedővel szemben megindítandó perekbe beavatkozhatnak, a jelzálogos hitelezők jogos érdekének megóvására nem alkalmas, amennyiben a mellékbeavatkozó perbeli cselekménye a Pp. 88. §-ának első bekezdése értelmében csak a fél perbeli cselekményével ellentétben nem állása esetén lévén hatályos, a kifogásoló jelzálogos hitelezők, amennyiben a perreutasítás és perlés nem velük szemben is történik, a végrehajtást szenvedő védekezésétől esetleg eltérő perbeli védekezés érvényesíthetésétől elzáratnának 28 168. A község (város) a javára bekebelezett köztartozás — illeték — tekintetében nem vehető a sorrendi tárgyalásra megidézendő telekkönyvi érdekeltnek 102 ltiít. Annak az elbírálása, hogy helyesen vettetett-e ki a végrehajtást szenvedőre a bekebelezett illeték? nem tartozik sem a telekkönyvi hatóságoknak, sem pedig általában a polgári bíróságoknak hatáskörébe 102 170. I. Azt, hogy az illetékkövetelés nem szűnt-e meg — éspedig azért, hogy a jogügyletet a felek utólag hatálytalanították — a bíróság nem vizsgálhatja, hanem ez alapon a kirótt illeték törlése végett az érdekelteknek a fennálló szabályok értelmében az illetékes pénzügyi hatósághoz kell fordulniok (1920 : XXXIV. tc. 67. § 5. bekezdése). — II. Az illetékkövetelés erejéig bekebelezett jelzálogjog érvényét és az ahhoz fűződő előnyös kielégítéshez való jogot (1920 : XXXIV. tc. 23. §-ának 3—4. bekezdése) nem érinti az a körülmény, hogy a bekebelezés alapjául szolgáló kimutatásban az egyébként akkor már törvényszerűen fennállott és esedékes volt illeték esedékességének időpontja tévesen volt feltüntetve 102 171. Az 1881 : LX. tc. 196. §-ának utolsóelőtti és utolsó bekezdése értelmében a szabályszerűen kiállított kincstári kimutatás tételeinek helyességét a bíróság nem vizsgálhatja ugyan, de a kielégítési elsőség, vagyis annak megállapítása végett, hogy az össztartozás egészére vagy annak egy részére fennforog-e az árverés napjától visszamenő hároméves időhatár, a pénzügyi hatóságot, illetve a várost, bővebb felvilágosítások és adatok beadására utasíthatja 103 172. Ha a városi szabályrendelet a város illetékszedési jogát a vagyonátruházás telekkönyvi bejegyzéséhez köti, akkor a városi ingatlanátruházási illeték kielégítési elsősége szempontjából az elévülési határidő a telekkönyvi hatóság bekebelezést — és nem a csupán előjegyzést rendelő — végzésének a városhoz érkezése napjától kezdődik 103 173. Az 1920 : XXXIV. tc. 23. §-a értelmében a pénzügyi hatóság a törvényes elsőbbséget élvező két illeték közül jogosult az egyiknek a kivetése alapjául szolgáló vagyonátruházás