Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)
Tartalommutató. megváltoztatására és annál fogva a perújító részére az alapperben hozott határozatnál kedvezőbb határozat hozatalára alkalmas-e, azt a bizonyítani kívánt új ténykörülmény és a vonatkozó új bizonyítéknak a felajánlott bizonyítás sikerességének feltételezésével történt mérlegelésével ennek felvétele előtt kell megfontolás tárgyává tenni, és ha a bizonyíték előre láthatólag kedvezőbb döntést nem eredményezne!. úgy a törvény értelmében a perújítás megengedésének — törvényes feltétele hiányában — helye nincs 133. A bírói egyesség elleni perújítás megengedhetősége szempontjából, a perújítási okról való tudomást még nem jelenti az. hogy a félnek az illető körülmény iránt kételyei voltak. Bányaügyek. (Pp. 583—587. §) 134. A bányaügyi zárlattal okozott kár megtérítése iránti pernem tartozik a bányabíróság hatáskörébe Lakfelmondás. (Pp. 6L21—638. §.) 42. Azonnali hatályú lakfelmondás érvényességének kimondása iránt indított perben a Pp. 634. és 637. §-a akkor is alkalmazást nyer, ha a kereset arra is irányul, hogy a bérleti viszony ugyanezen felmondás folytán megszűntnek nyilváníttassék Választottbíróság. (Pp. 767—788. §.) 11. Választottbírósági kikötés hatálytalanítására irányuló megállapítási keresetnek helye van, és hatálytalanítandó a kikötés, ha az ennek tartalma szerint alakítandó válaszottbíróság már eleve nélkülözi a pártatlanság, érdektelenség és függetlenség feltételeit 29. I. A Pp. 770. §-ának harmadik bekezdése értelmében az ellenfél felhívásának és a bíróválasztás közlésének kir. közjegyző vagy járásbíróság útján kell ugyan történnie, ennek az alakszerűségnek hiánya azonban a választottbíróság megalakulásának nem érvényességi akadálya ; a közlés és felhívás hitelessége hiányának következménye ugyanis csupán az. hogy az ily közlésre és felhívásra a felhívott a Pp. 772. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt választottbíráját közölni nem köteles. Ha azonban a felhívott a magánúton történt felhívásnak eleget tett. és az ellen a felhívó fél sem tett annakidején kifogást, a szóban levő alakszerűség hiányának jogi jelentősége már nincsen. — II. A v. b. ítélet ('ben elég, ha az indokolás a vita lényegét illetően a bíróság meggyőződései előidéző okok felismerésére alkalmas : de nem szükséges, hogy az indokolás kimerítő és meggyőző legyen. Szükséges azonban az is. hogy az indokolás a helyes gondolkodás alapelveivel nyilvánvaló ellentétben ne legyen . . 48. A hivatali bűntettek körén kívül eső cselekményre és mulasztásokra alapított kártérítési keresetet az 1871 : VIII. te. 74. §-a értelmében a magánfél a választott bírák ellen a kártokozó cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított egy év alatt tartozik megindítani, mert különben a kereshetőségi joga elévül b*