Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIX. kötet (Budapest, 1935)

X Tartalommutató. ellenfél hozzájárulásától kellene függővé tenni pusztán a miatt, mert a fél a bizonyítékát nem az előkészítő iratában, hanem későbben beadott külön kérvényében jelölte meg. Még a 222. § esetében is a bíróság belátásától függ. hogy figyelembe veszi-e az utólagosan ajánlott bizonyítékot vagy sem Bizonyítás. (Pp. 263—285. §.) 21. A bizonyítékok szabad mérlegeléséből okszerűleg következik, hogy a bíróság nem köteles a tanúnak a vallomását a maga egészében elfogadni, hanem azt a tényállás megállapításánál részben felhasználhatja, részben — egyéb perbeli adatra tekintettel — mellőzheti 17 28. I. A bizonyítási teher szabályainak jelentősége 22 34. A tényállás megállapításánál az egész peranyag összefüggő láncolatát figyelembe kell venni. A bizonyítás anyaga és eredménye tekintetében a vonatkozó jegyzőkönyvek tartal­mára való általános utalás nem pótolja az egyes bizonyítékok szorgos méltatását 25 47. I. A bíróság a tanúvallomást a tanú megesketésének hiányá­ban is mint a tényállításra vonatkozó bizonyítékot mérlegel­heti • 34 85. Az alperesnek azzal a védekezésével szemben, hogy az alkal­mazás csak próbaidőre szólt, az alkalmazás véglegességének a bizonyítása az abból jogokat származtató felperest terheli 61 86. Vetőmag kifogás nélküli átvétele esetében a nem szerződés­szerű minőséget a vevőnek kell bizonyítania (51 87. A megbízásból végzett munka — amennyiben a megbízott­nak élethivatásához tartozik — ellenkező kikötés hiányában díjazás alá esik. E jogszabállyal szemben az ingyenességnek vagy a díjazás feltételhez kötött voltának bizonyítása a meg­bízót terheli 61 89. Ha a bíróság az ugyanazon jogi és ténybeli alapon, más fel­peres által ugyanazon alperes ellen lefolytatott korábbi per­ben megállapított tényállásra utalva, azt teljes egészében átvette, magáévá tette, ez egyenlő értékű azzal, mintha a bíróság a tényállást a folyó perben felvett bizonyítás ered­ményének a mérlegelésével állapította volna meg 62 90. Jogszabályt sért a fellebbezési bíróság akkor, amidőn a további tanúbizonyítást a bírói meggyőződés megalkotására alkalmas okok kifejtése nélkül azzal a puszta kijelentéssel mellőzi, hogy a további tanúkihallgatástól eredményt nem vár. Abból ugyanis, hogy a kihallgatott tanúk a tényállítás valóságát nem igazolták, illetve vallomásuk hitelt nem érde­mel, semmiféle következtetés nem vonható arra, hogy a további tanúkihallgatás is ugyanerre az eredményre vezet . 62 91. A fegyelmi bíróság ítéletével szemben nem hozható fel. hogy a fegyelmi eljárás során kihallgatott tanúk vallomását az arról készült jegyzőkönyv nem híven tünteti fel. sem pedig az. hogy a fegyelmi ítélet indokolásában foglaltak nem fedik a valóságot, ellentétben állanak a bizonyítás anyagával és eredményével 63

Next

/
Thumbnails
Contents